A bodai aleurolit formáció repedéskitöltő ásványainak vizsgálata

Abstract

A paksi atomerőmű működéséből származó nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésének egyik perspektívikus geológiai képződménye a Bodai Aleurolit Formáció (a továbbiakban BAF). A kapcsolódó, több mint másfél évtizedes kutató tevékenység fókuszában a BAF kőzettani és fizikai jellemzőinek megismerése áll. A kutatások eddigi eredményei alapján a formáció tulajdonságai - nagy vastagsága, vertikális és laterális kiterjedése, valamint tektonikailag nyugodt környezete (pl.: Császár, 2005) - alkalmassá tehetik a jó szigetelést igénylő, nagy aktivitású, radioaktív hulladékok tárolására. Annak érdekében, hogy felmérjük a Bodai Aleurolit Formáció (továbbiakban BAF) adottságait arra nézve, hogy egy korszerű és minden követelményt kielégítő nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló létesülhessen benne, szükséges, hogy részletesen megismerjük a formáció fejlődéstörténetét. Ehhez kulcsfontosságú, hogy tanulmányozzuk a kőzetek fluidumoknak való kitettségét a földtörténeti múltban és jelenben. Tudományos diákköri munkámban a BAF-ban mélyített ALFA-1 jelű vágatból (Nyugat-Mecsek) származó reprezentatív minták repedéskitöltő ásványainak genetikáját és fejlődéstörténetét (fluidumkőzet kölcsönhatását) tanulmányoztam petrográfiai és fluidumzárvány vizsgálati módszerekkel.