Tudománytörténeti viták az ógörög matematikáról

Abstract

Dolgozatomban az ókori görög matematikával, illetve annak történetével kapcsolatban felmerült két vitát vizsgálok meg. Az egyik vita kiemelkedő matematikatörténészünk, Szabó Árpád munkásságához kapcsolódik, s a ’70-es években bontakozott ki. A második vitát Sabetai Unguru izraeli történész-tudománytörténész cikke indította el 1975-ben, 1979-ben pedig már lezajlottnak tekinthetjük. Áttekintem a korabeli görög matematika főbb ismérveit, valamint felvetődő két kérdést, melyekből a dolgozatom középpontjába helyezett két vita kibontakozott. Elsőként a Szabó Árpád-féle vitát vizsgálom meg, mely a görög matematika deduktív tudománnyá válásának és axiomatizálásának kiváltó okait és körülményeit taglalja. Másodikként az Unguru-féle vitát mutatom be, mely a geometria térhódítását, illetve az algebra geometrizálásásának elméletét járja körbe. Ezenkívül összehasonlítom a két vita lefolyását, kiemelve a köztük fennálló hasonlóságokat. Ennek érdekében több szempontból is körüljárok egy-egy felmerülő kérdést, ismételten visszatérve rá a különböző megközelítésekkel. Végül megvizsgálom a viták gerincét képező írások nem pusztán tartalmi, hanem stilisztikai jellegzetességeit is, ezáltal rávilágítva azok esetleges összefüggéseire fogadtatásukkal és az elméletek utóéletével kapcsolatban.