Show simple item record

Author
dc.contributor.author
Szamek, Gabriella 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-06-26T11:46:43Z
Availability Date
dc.date.available
2018-06-26T11:46:43Z
Release
dc.date.issued
2016
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/35807
Abstract
dc.description.abstract
A környezetvédelemben kiemelten fontos a megelőzés és az elővigyázatos közelítés. A túlzott környezethasználatot és a szennyezést el kell kerülni, hisz e területen a legkisebb az esélye az in integrum restitutio-nak. Hogy ezt a cél elérhessük ahhoz megfelelő eszközöket kell adnunk a környezetigazgatás kezébe. A jelenleg alkalmazott eszközök nem biztosítják azt a rugalmasságot, amely e jogterületen hatalmas jelentőséggel bír(na). Lehetőséget kell adnunk, hogy a környezetigazgatás megfelelő válaszokat tudjon adni, valamint megfelelő szankciós eszközök álljanak a rendelkezésükre. E tanulmány olyan új – vagy legalábbis eddig még nem használt – eszköz lehetséges működését és alkalmazását vizsgálja, amely révén talán jobb válaszokat tud adni a környezetigazgatás a felmerülő kihívásokra. Az eszközök funkciójuk szerint lehetnek megelőzést szolgáló eszközök, ilyen például az engedély, illetve szankcionáló eszközök. A megelőző eszközök célja a környezetszennyezés elkerülése, a környezethasználat megkezdése előtti beavatkozás, ami az ellenőrzés lehetőségét biztosítja. Ide tartoznak továbbá a környezethasználat felügyeletét biztosító eszközök is. A szankcionáló eszközök a már megtörtént jogsértésre reagálnak, csakhogy e jogsértésekhez környezetszennyezés is párosul. A szankciókkal kapcsolatban fontos, hogy olyanok legyenek melyek képesek adekvát hátrányt okozni a szennyezőknek. A cél minden esetben a speciális és generális prevenció. A jelenlegi bírságolási szankciórendszer önmagában nem rendelkezik kellő visszatartó erővel. „Amennyiben jogsértés következik be, vagy fennáll a jogsértés lehetősége, ami rendszerint valamilyen veszélyhelyzetet jelentene, a közigazgatási hatóság felügyeleti jogával élve rendszerint jogalkalmazói aktust bocsát ki, azaz megállapítva az anyagi jogsértés lehetőségét, valamilyen veszélyhelyzetet, reparatív és represszív szankciót alkalmaz.” Berényi Sándor a közigazgatás jogalkalmazói tevékenysége kapcsán jutott e következtetésre. A környezetigazgatásban a távlati célunk mindig a további környezetszennyezés elkerülése. Ennek fényében próbálok olyan új megoldásokat találni, amelyek a környezetvédelmi hatóság alkalmazásában megfelelő elrettentő hatást keltenek.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
A szennyezés tényének nyilvánosságra hozatala, illetve az erre való köztelezés használata a környezetigazgatásbanhu_HU
Version
dc.description.version
megjelent változathu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Rights
dc.rights.holder
© Minden jog fenntartva. ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolahu_HU
Note
dc.description.note
Jogtudományi előadások az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar doktori iskoláinak jubileumi konferenciáján. (2016) Közigazgatási és pénzügyi jogi szekció.hu_HU
Journal
dc.identifier.jtitle
Jogi Tanulmányokhu_HU
Last Page
dc.identifier.lpage
327hu_HU
First Page
dc.identifier.spage
319hu_HU
access
dc.rights.access
hozzáférhetőhu_HU
Class
dc.type.genre
publikáció/alkotáshu_HU
Type
dc.type.resrep
tudományoshu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
jogtudományhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
közigazgatási joghu_HU
Keywords
dc.subject.hu
Jogi Tanulmányokhu_HU
Type
dc.type.type
folyóiratcikkhu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2016hu_HU


Files in this item

A szennyezés tényének nyilvánosságra hozatala, illetve az erre való köztelezés használata a környezetigazgatásban
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record