A szabálysértési ügyekben alkalmazott közvetítői eljárás első öt hónapjának tapasztalatai
Date: 2014
Subject: jogtudomány
kriminológia
Jogi Tanulmányok
kriminológia
Jogi Tanulmányok
MTMT: 3224392
Abstract:
Magyarországon 2014. január 1-jétől a szabálysértési ügyekben is bevezették a
mediációt (közvetítői eljárást). Már korábban is jelentős igény mutatkozott e
jogintézmény iránt a szabálysértések terén, hiszen a mediáció 2007. január 1. óta már jól
vizsgázott a kisebb súlyú büntetőügyekben (egyes közlekedési, személy elleni, vagyon
elleni bűncselekmények esetén), ami a hazai büntető igazságszolgáltatás területén
egyértelműen a resztoratív (helyreállító) igazságszolgáltatás irányába való elmozdulást
tükrözi.
Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló
2013. évi CLXXXVI. törvény általános indokolása szerint a büntetőügyekben
alkalmazható közvetítői eljárás kedvező jogalkalmazási tapasztalatai azt indokolták,
hogy a kisebb tárgyi súlyú, a társadalomra a bűncselekményeknél csekélyebb fokban
veszélyes szabálysértések esetén is lehetővé váljon a mediáció igénybevétele. A
büntetőjogi mediáció ugyanis kiemelkedően eredményes, a közvetítői eljárások 85%-ot
meghaladó arányban megállapodással zárulnak. Ennél még lényegesebb, hogy a
megállapodások perfektuálódása, azaz a létrejött megállapodásokban foglalt
kötelezettségek teljesítése pedig meghaladja a 80%-ot.
Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság a 2013. december 20-án kelt, 29000/46829-
1/2013. Ált. számú módszertani útmutatója szerint az utóbbi időben egyébként is az a
tendencia figyelhető meg, hogy a jogalkotó a szabálysértéseket kriminális jellegű
cselekményeknek tekinti, és a szabálysértési eljárás lefolytatását a büntetőeljáráshoz
közelíti.
A szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység hasonló
eljárásrendben működik, mint a büntetőjogi mediáció. Az annak során szerzett
gyakorlati tapasztalatok, a kialakított és jól működő szervezeti és eljárási rend miatt a
szabálysértési mediáció mint új hatáskör is megbízhatóan volt telepíthető a megyei
(fővárosi) kormányhivatalok igazságügyi szolgálatainak pártfogó felügyelői
osztályaihoz, nem kellett erre új hivatalokat felállítani.