A hazai állatvédelmi jog az új Polgári Törvénykönyv tükrében

Abstract

A 2013. évi V. törvény, azaz az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatályba lépése számos változást hozott a magánjog területén. Az új joganyag több, a joggyakorlatban már kikristályosodott jogintézményt és változást törvénybe iktatott, valamint kiemelt a joganyagból számos, a gyakorlatban nem vagy már nem a korábbi szabályok szerint működő jogintézményt. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotása és hatályba lépése hosszú, rendszerváltásig visszanyúló, több kormányzati cikluson átívelő folyamat eredménye. Már 1989-ben létrejött a Kodifikációs Bizottság Sárközy Tamás elnökletével az új polgári törvénykönyv megalkotása érdekében, majd 1990 után Harmathy Attila és Vékás Lajos társelnöki közreműködésével működött, majd később szünetelt a működése, és csak 1998-ban hívta újra életre Vastagh Pál, az akkori igazságügyi miniszter. Az 1050/1998 (IV. 24.) Korm. határozat szerint az egyes magánjogi kérdések kidolgozására és átdolgozására munkacsoportok alakultak, amelyek elkészítették az új polgári törvénykönyv koncepcióját. Ezt megvitatta a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság (Szerkesztőbizottság) és a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság (Főbizottság). Ezt követően az új polgári törvénykönyv koncepcióját – még normaszöveg nélkül – az 1009/2002. (I. 31.) Korm. határozat fogadta el, mely megjelent a Magyar Közlönyben a magyar jogásztársadalomnak szóló, módosító és kiegészítő javaslatok megtételére történő felhívással. A Szerkesztőbizottság a Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs Főosztályával együttműködve 2006 végére elkészítette a törvény első szövegváltozatát, az úgynevezett „Vitatervezet”-et. A vitára bocsátott javaslatra több száz írásos észrevétel érkezett, 2007 első félévében az egyeztetések során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy számos területen alapvető tartalmi véleménykülönbség alakult ki az érintett szervezetek és a Szerkesztőbizottság között. Így a Kormány döntése alapján az igazságügyi tárca vette át a törvénytervezettel kapcsolatos jogalkotói munkát, melynek eredményeképpen 2007 végére megszületett a kódex úgynevezett első változata. A Kormány 2008. május 28-án elfogadta az új Polgári Törvénykönyv tervezetét a T/5949. számú törvényjavaslat keretében, melyet 2008. június 5-én terjesztettek az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés 2008. december 9-én zárta le a Polgári Törvénykönyvről szóló általános vitát, majd 2009. november 9-én elfogadták a 2009. évi CXX. törvényt. Az új Polgári Törvénykönyv 2010. május 1-jével lépett volna hatályba, azonban a hatálybalépéséről és végrehajtásáról elfogadott 2010. évi XV. törvény (új Ptké.) 1. §-ának (1) bekezdését, valamint 208. §-át az Alkotmánybíróság 2010. április 26-án alkotmányellenesnek találta, ezért megsemmisítette azokat. Így 2010. május 1- jén nem lépett hatályba az új Ptk. első és második könyve, majd 2011. január 1-jén a további könyvei sem. Az Alkotmánybíróság a megsemmisítés főbb indokaként a felkészülési idő hiányára, a jogbiztonság sérelmére hivatkozott. Az új polgári törvénykönyv megalkotásának folyamata 2010-ben indult újra, amikor is a 1129/2010. (VI. 10.) Korm. határozattal – Vékás Lajos elnökletével – bizottságokat alakítottak az új Polgári Törvénykönyv elkészítésére. A munkacsoportok, az Operatív Szakmai Bizottság és a Kodifikációs Szerkesztőbizottság a 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett új Ptk. alapulvételével indította el munkáját az új polgári törvénykönyv elkészítése érdekében. Az új polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot 2012 nyarán nyújtották be az Országgyűlésnek, melyet 2012 végén tárgyalt, elfogadására pedig 2013. február 11-én került sor. Az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-én lépett hatályba. A számos magánjogi változás törvénybe iktatása mellett az állatok magánjogi megközelítésében és kezelésében is jelentős szemléletbeli és anyagi jogi elmozdulást hozott. A jelen dolgozat ezeket a változásokat mutatja be.