A fiatal felnőttek kriminalitásának egyes kriminológiai és büntető igazságszolgáltatási kérdései

Abstract

Az életszakaszok jogi elhatárolásának legáltalánosabb módszere az életkori határok meghatározása. Az elmúlt évtizedek fejlődés-lélektani, szociológiai, pszichológiai kutatásai rávilágítottak, hogy a 18. életév nem jelent vízválasztót a fiatalkor és a felnőttkor határán. Ennek oka az, hogy az ember testi-lelki fejlődése többek között a személyiségtől és a szociális környezettől is függ. Empirikus vizsgálatok eredményei igazolják, hogy a személyiségfejlődés kitolódik, a fiatalok személyükben is, ökonómiailag is egyre később válnak önállóvá, a szocializálódás folyamata pedig ma már elhúzódhat akár a 25 éves életkor végéig is. Jelen tanulmány a fiatal felnőttek kriminalitásával foglalkozik, amely az európai országok gyakorlatát tekinti át és általános következtetéseket tartalmaz. A fiatal felnőttek korcsoportjába általában a 18 és 21 év közötti elkövetőket soroljuk, akik polgári jogilag teljes felelősséggel rendelkeznek, ugyanakkor pszichológiai és más aspektusok tekintetében hasonlóak a fiatalkorúakhoz. A tanulmány összehasonlító elemzést ad arról, hogy a fiatal felnőttek miért hasonlíthatóak jobban a fiatalkorúakhoz, mint a felnőttekhez.