Show simple item record

Author
dc.contributor.author
Koós, Gábor 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-06-21T08:55:00Z
Availability Date
dc.date.available
2018-06-21T08:55:00Z
Release
dc.date.issued
2010
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/35079
Abstract
dc.description.abstract
Az elmúlt évben az Európai Unió Bírósága két olyan ügyben1 hozott ítéletet, amelytől előzetesen a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésekkel kapcsolatos bírósági gyakorlat egyértelműbbé tételét várták. A Bíróság az elé került két előzetes döntéshozatali ügyben a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések egy lehetséges új kategóriájával találkozott: a használati korlátozásokkal. Egyúttal szembesülnie kellett a kérdéssel: hogyan helyezhetők el ezek a tagállami intézkedések eddig kimunkált rendszerében. Új intézkedés-csoportot jelentenek-e vagy ez az új kategória kezelhető a már kimunkált értékesítési módozatok analógiájára. A Bíróság megfogalmazásában az alapkérdés ekképpen hangzik: „az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek nem a termék jellemzőit, hanem a felhasználását szabályozzák, és amelyek különbségtétel nélkül alkalmazandók a nemzeti és az importált termékekre, mennyiben és milyen feltételek mellett tekinthetők az EK 28. cikk értelmében a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedéseknek?”2 A jelen ügyek alkalmat adnak azon kérdés vizsgálatára, hogy a használati módozatok nem vonandók- illetve vonhatók-e ki az EUMSZ 34. cikk hatálya alól a Bíróság Keck-ítéleten alapuló ítélkezési gyakorlatának megfelelően.3 Mindkét eset alapvető fontosságú kérdéseket vet fel egyrészt a 34. cikk terjedelmét illetve korlátait, másrészt pedig a tagállami használati korlátozások megengedhetőségét illetően. A Bíróságnak állást kellett foglalnia abban a kérdésben, hogy a használat korlátozására vonatkozó szabályok mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek minősülnek, vagy a használat korlátozásai, mint túl közvetett, nem gazdaságpolitikai illetve kereskedelmi korlátozások a Keck-kivétel megfelelő alkalmazása útján kikerülhetnek a 34. cikk hatálya alól. A kérdés gyakorlati jelentő- sége abban áll, hogy amennyiben az utóbbi megoldás nyer elfogadást, a tagállami intézkedések ezen köre mentesül a Bírósági felülvizsgálat és adott esetben az igazolási kötelezettség alól.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
A Keck-formula lehetséges "újraértelmezése" az Európai Unió bíróságának használati korlátozásokkal kapcsolatos ítéletének tükrébenhu_HU
Type
dc.type
folyóiratcikk
Version
dc.description.version
megjelent változathu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Rights
dc.rights.holder
ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolahu_HU
Note
dc.description.note
II. kötet. (2010) Ünnepi konferencia az ELTE megalakulásának 375. évfordulója alkalmából. Nemzetközi jogi és nemzetközi magánjogi szekció.hu_HU
MTMT ID
dc.identifier.mtmt
2378363
Journal
dc.identifier.jtitle
Jogi tanulmányokhu_HU
Last Page
dc.identifier.lpage
462hu_HU
First Page
dc.identifier.spage
447hu_HU
access
dc.rights.access
hozzáférhetőhu_HU
Class
dc.type.genre
publikáció/alkotáshu_HU
Type
dc.type.resrep
tudományoshu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
jogtudományhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
nemzetközi magánjoghu_HU
Keywords
dc.subject.hu
nemzetközi gazdasági joghu_HU
Keywords
dc.subject.hu
Jogi Tanulmányokhu_HU
Type
dc.type.type
folyóiratcikkhu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2010hu_HU


Files in this item


A Keck-formula lehetséges "újraértelmezése" az Európai Unió bíróságának használati korlátozásokkal kapcsolatos ítéletének tükrében
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record