A Keck-formula lehetséges "újraértelmezése" az Európai Unió bíróságának használati korlátozásokkal kapcsolatos ítéletének tükrében
nemzetközi magánjog
nemzetközi gazdasági jog
Jogi Tanulmányok
Abstract:
Az elmúlt évben az Európai Unió Bírósága két olyan ügyben1 hozott ítéletet, amelytől
előzetesen a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésekkel kapcsolatos
bírósági gyakorlat egyértelműbbé tételét várták. A Bíróság az elé került két
előzetes döntéshozatali ügyben a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések
egy lehetséges új kategóriájával találkozott: a használati korlátozásokkal.
Egyúttal szembesülnie kellett a kérdéssel: hogyan helyezhetők el ezek a tagállami
intézkedések eddig kimunkált rendszerében. Új intézkedés-csoportot jelentenek-e vagy
ez az új kategória kezelhető a már kimunkált értékesítési módozatok analógiájára.
A Bíróság megfogalmazásában az alapkérdés ekképpen hangzik: „az olyan nemzeti
rendelkezések, amelyek nem a termék jellemzőit, hanem a felhasználását szabályozzák,
és amelyek különbségtétel nélkül alkalmazandók a nemzeti és az importált
termékekre, mennyiben és milyen feltételek mellett tekinthetők az EK 28.
cikk értelmében a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozással azonos hatású
intézkedéseknek?”2
A jelen ügyek alkalmat adnak azon kérdés vizsgálatára, hogy a használati módozatok
nem vonandók- illetve vonhatók-e ki az EUMSZ 34. cikk hatálya alól a Bíróság
Keck-ítéleten alapuló ítélkezési gyakorlatának megfelelően.3 Mindkét eset
alapvető fontosságú kérdéseket vet fel egyrészt a 34. cikk terjedelmét illetve korlátait,
másrészt pedig a tagállami használati korlátozások megengedhetőségét illetően.
A Bíróságnak állást kellett foglalnia abban a kérdésben, hogy a használat
korlátozására vonatkozó szabályok mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású
intézkedésnek minősülnek, vagy a használat korlátozásai, mint túl közvetett, nem
gazdaságpolitikai illetve kereskedelmi korlátozások a Keck-kivétel megfelelő alkalmazása
útján kikerülhetnek a 34. cikk hatálya alól. A kérdés gyakorlati jelentő-
sége abban áll, hogy amennyiben az utóbbi megoldás nyer elfogadást, a tagállami
intézkedések ezen köre mentesül a Bírósági felülvizsgálat és adott esetben az igazolási
kötelezettség alól.