Univerzális joghatóság pro és kontra

Abstract

Miközben – az elmúlt évtizedek humanitárius katasztrófái nyomán – kifejlődött és a figyelem középpontjába került a nemzetközi büntetőjog, még mindig nem tisztázott, hogy szabályai, alapelvei milyen viszonyban állnak a nemzetközi jog más területeivel. Az egyik legfontosabb kérdés a joghatóságé: ki büntesse meg a nemzetközi bűncselekmények elkövetőit? Mennyire törhetik át a nemzetközi büntetőjogi törekvések a szuverenitás és a belügyekbe avatkozás tilalmának védőfalait? Ezen belül is központi figyelmet kapott az univerzális joghatóság jogszerűségének kérdése. A szakirodalom kisebb része elutasítja az univerzális joghatóságot. Nagyobbik része ugyan támogatja azt, de nem azonos feltételekkel: egyesek több, mások kevesebb korlátozásnak vetnék alá, ezzel kisebb vagy nagyobb teret engedve érvényesülésének. Mivel az állami gyakorlat igen gyér és esetleges, a szerződéses jog pedig még kevesebb támpontot ad, célszerű a nemzetközi jog egy másik (bár tény, hogy csak kisegítő) forrásán keresztül feltárni az univerzalitás szabályait. Ez a jogtudósok véleménye, amely önmagában ugyan nem keletkeztet jogot, mégis hiteles képet adhat a témáról (annak minden ellentmondásosságával), egyúttal kijelöli ennek a még fejlődésben lévő jogintézménynek jövőbeli útját. Az univerzalitás számtalan kérdést vet fel, de itt (terjedelmi okokból) egyetlen, alapvető kérdéssel foglalkozom: jogszerű-e, és ha igen, van-e létjogosultsága az univerzális joghatóságnak, van-e helye a nemzetközi büntetőjog joghatósági rendszerében?