Univerzális joghatóság pro és kontra
nemzetközi jog
Jogi Tanulmányok
Absztrakt:
Miközben – az elmúlt évtizedek humanitárius katasztrófái nyomán – kifejlődött és
a figyelem középpontjába került a nemzetközi büntetőjog, még mindig nem tisztázott,
hogy szabályai, alapelvei milyen viszonyban állnak a nemzetközi jog más
területeivel. Az egyik legfontosabb kérdés a joghatóságé: ki büntesse meg a nemzetközi
bűncselekmények elkövetőit? Mennyire törhetik át a nemzetközi büntetőjogi
törekvések a szuverenitás és a belügyekbe avatkozás tilalmának védőfalait?
Ezen belül is központi figyelmet kapott az univerzális joghatóság jogszerűségének
kérdése. A szakirodalom kisebb része elutasítja az univerzális joghatóságot. Nagyobbik
része ugyan támogatja azt, de nem azonos feltételekkel: egyesek több,
mások kevesebb korlátozásnak vetnék alá, ezzel kisebb vagy nagyobb teret engedve
érvényesülésének. Mivel az állami gyakorlat igen gyér és esetleges, a szerződéses
jog pedig még kevesebb támpontot ad, célszerű a nemzetközi jog egy másik
(bár tény, hogy csak kisegítő) forrásán keresztül feltárni az univerzalitás szabályait.
Ez a jogtudósok véleménye, amely önmagában ugyan nem keletkeztet
jogot, mégis hiteles képet adhat a témáról (annak minden ellentmondásosságával),
egyúttal kijelöli ennek a még fejlődésben lévő jogintézménynek jövőbeli útját. Az
univerzalitás számtalan kérdést vet fel, de itt (terjedelmi okokból) egyetlen, alapvető
kérdéssel foglalkozom: jogszerű-e, és ha igen, van-e létjogosultsága az univerzális
joghatóságnak, van-e helye a nemzetközi büntetőjog joghatósági rendszerében?