A gazdasági bűnözés főbb jellemzői Magyarországon a rendszerváltás után

Abstract

A bűnözés története egyidős az emberi társadalom kialakulásával. A bűncselekmények elkövetése soha nem kívánatos, ámde kivédhetetlen sajátja, velejárója volt az emberi társadalmaknak. Az elkövetett cselekményeket sok szempontból elhatárolhatjuk egymástól, de mégis talán a legfontosabb ismérvük, hogy milyen mértékben veszélyesek a társadalmi rendre nézve. Éppen ezért fontos, hogy a bűncselekményeket jelentőségüknek megfelelően kezeljük, hiszen azok a legveszélyesebbek, melyeket nem rangsorolunk megfelelően, és nem nézünk időben szembe valós jelentőségükkel. Ezek a hibák sokszor olyan mértékű károkhoz vezethetnek melyek helyreállítása utólag sokszor igen nehéz, szinte lehetetlen, hiszen a megingott társadalmi bizalmat talán a legnehezebb helyreállítani. A rendszerváltozás során Magyarországon komoly gazdasági, társadalmi és jogszabályi változások mentek végbe, azonban ezen változások során sok esetben rosszul mérték fel az egyes területek szabályozásának szükségességét, bizonyos élethelyzeteket és a kialakuló új gazdasági rend védelméhez szükséges szabályok megalkotásának fontosságát. Ezek a hiányosságok és az átalakulással járó bizonytalanságok olyan, hazánkban korábban nem jellemző bűncselekmények megjelenését eredményezték, melyek meggátolására a rendszer nem volt felkészülve. Több bűncselekmény típust is felhozhatnánk példaként, azonban az egyik legfenyegetőbb „veszélyforrást” a gazdasági bűncselekmények jelentették, melyekre a társadalom egésze viszonylag hamar felfigyelt, de az elkövetők által okozott károk mértékére előzetesen senki sem számított. A helyzet azonban mára jelentősen megváltozott, hiszen a gazdasági bűnözés napjaink egyik legfelkapottabb fogalma. Ezek a cselekmények mára a társadalmi érdeklődés középpontjába kerültek, többek között az elkövetőik által okozott gyakran rendkívül jelentős károk miatt, hiszen a cselekmények egyik károsultja az állam és ezen keresztül átvitt formában az egész magyar társadalom.