A szociális gazdaság intézményesített megoldással, különös tekintettel a szociális szövetkezetekre

Abstract

Minden tudományágban jellemző sajátosság, hogy egy jelenség vizsgálatának megállapításai esetében ahhoz, hogy azok pontosak legyenek, illetőleg hogy a kutatásból levont következtetések valósak és helytállóak legyenek, elsőként a vizsgált dolog körülhatárolására van szükség, s mint minden tudományterületen, a jogtudomány területén is erre a vizsgált jelenség fogalmának meghatározása az első lépés. A szociális gazdaság, mint társadalmi-gazdasági jelenség esetében egy homogén definíció képzése lehetetlen annak okán, hogy egy összetett, nemzetgazdaságonként eltérően megjelenő, dinamikusan változó, az állami szektor és a piac közé beágyazódott terület, mely igazodik az adott kor társadalmi, szociális igényeihez és szükségleteihez. Az Ipari, Kisipari és Termelői Szolgáltató Szövetkezetek Bizottságának főtitkára, Bruno Roelants szerint „Senki sem ismeri a pontos meghatározását, de mindenki tudja, hogy létezik.” Létezésének bizonyítékául szolgál, hogy Franciaországban már a ’80-as években a francia kormány intézményi keretet biztosított e szektor működéséhez, illetve hogy közösségi szinten az Európai Bizottság 1989-ben közleményt bocsátott ki „Vállalkozások a szociális gazdaságban: Európa határok nélküli piaca” címmel, majd ugyanebben az évben szponzorálta is az első Európai Szociális Gazdasági Konferenciát (Párizs) és a XXIII. Főigazgatóság (Vállalkozás-politika, elosztó kereskedelem, turizmus és szociális gazdaság) keretén belül pedig létrehozta a szociális gazdasági osztályt. A szociális gazdaság terminus a francia „économie sociale”-ból származik az 1900-as évekből. Különbségek mutatkoznak elnevezése tekintetében világszerte: harmadik szektor, önkéntes szektor, nonprofit szektor, illetve köztes szektor. A különböző elnevezésekkel kapcsolatosan elmondható, hogy mindegyik a szektor egy-egy lényeges tulajdonságára utal. Véleményünk szerint a harmadik szektor, köztes szektor illetőleg a szociális gazdaság megnevezés tükrözi megfelelően e társadalmi-gazdasági terület sajátosságait. A nonprofit elnevezést nem tartjuk teljes mértékben helytállónak, mert ez a tulajdonság a szektorban tevékenykedők csak egy szeletére minősül valós állításként. A szociális gazdaság körülhatárolása céljából érdemes megvizsgálni gazdaságban való elhelyezkedését és célkitűzéseit, alanyi körét, tárgyi körét.