Egy időn át úgy tűnhetett, mintha a nemzetközi humanitárius jogi előírások a szabályozás fejlettsége tekintetében megelőzték volna az államok által kialakított nemzetközi emberi jogi rezsimet. Ennek fényében különösen ...

A nemzetközi migrációs jog egyik új jelensége a klímaváltozás során fellépő elvándorlás. A migrációval foglalkozó szakemberek számára nem ismeretlen jelenség, újdonságát annak gyakorisága, az érintettek nagy száma és ...

A nemzetközi jog sarokkövének tekinti a szuverenitást, anélkül, hogy meghatározná mit is jelent pontosan. A szuverenitás jelentését, tartalmát, egzakt fogalmát évszázadok óta próbálják a (jog)tudósok a lehető ...

A gyermeki jogok területén munkálkodók és a laikusok számára egyaránt isme- rős a „gyermek legfőbb érdeke” kifejezés. Ez a sokat hangoztatott elv az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének (a továbbiakban: „Egyezmény”) egyik ...

Az emberi jogi védelem szerepe és lehetőségei a környezet védelmének területén az elmúlt két évtizedben egyre gyakrabban vizsgált kérdések. Az emberi jogi eszközök szükségességén és a környezet védelmére vonatkozó konkrét ...

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 19. cikke értelmében az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) az egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben vállalt kötelezettségek tiszteletben ...

Az Európai Unió energiapolitikájának egyik fő célkitűzése az energiapiacok versenyképességének javítása és az egységes európai energiapiac létrehozása. Az energetika stratégiai ágazat, megfelelő működése hozzájárul a ...

Az európai integrációs folyamat elsődlegesen gazdasági jellegére figyelemmel az Európai Bíróság (a továbbiakban: EuB) kezdeti joggyakorlatában az alapjogok védelmének szempontjai nem jelentek meg. Miután azonban – a ...