A választójoggal alapjogi megközelítésből a magyar jogtudomány alig foglalkozik. Jelenleg nem érhető el olyan magyar nyelvű szakirodalom, amely a választójog sajátosságait az alapjogi dogmatika eredményeit felhasználva ...

A család olyan társadalmi intézmény, amely egyrészt önmaga, másrészt a társadalom számára lát el funkciókat. Egyrészt betölti az alapvető reprodukciós funkciót, azaz az utódnemzést a társadalom számára. A gazdasági funkció ...

A cselekvőképesség korlátozása oltalmi szabály a „fogyatékos akaratképességű” személyek védelmére. A régebbi magyar magánjog abból a szabályból, hogy a gyermek megkötheti a mindennapi életben előforduló csekélyebb ...

Az új Ptk. hatálybalépésével szigorodtak a fogyasztóvédelmi szabályok. A megváltozott szabályok elsősorban az Európai Unió fogyasztók jogairól szóló irányelvének való megfelelést szolgálják. A fogyasztók védelmének célja ...

A regisztrált elkövetők nemek szerinti megoszlása hazánkban az elmúlt húsz évben változóan alakult. Az elkövetők száma 1995 és 2011 között 120.000 és 140.000 között mozgott, azóta azonban csökkenésnek indult, s jelenleg ...

A gazdálkodó szervezetek között a szövetkezet különleges, speciális társasági formaként jelenik meg. Ezt igazolja az is, hogy – bár már a XIX. század közepe óta tételes jogi szabályozás vonatkozik rá – nem született meg ...

A XX. században a globalizáció negatív tendenciáinak kiegyensúlyozására a szociális gazdaság meghatározó tényezőjévé váltak a szövetkezetek, ezen belül kiemelkedő eredményeket értek el a szociális szövetkezetek. Szerepük ...

A dolgozat célja annak vizsgálata, hogy a magyar közigazgatási bíráskodásban mennyire figyelhető meg az eljárásjogi alapelvekre épülő ítélkezés. Létezik-e ennek joggyakorlata? Ha igen, mely alapelvek mentén alakult ki ...