A legfőbb ügyész, mint politikai szereplő
politikatudomány
politológia
ügyészség
Abstract:
A rendszerváltás óta eltelt időszakban többször is reflektorfénybe került Magyarország
legfőbb ügyésze. Noha a vádhatóság élén álló tisztviselőt tevékenységének
minden dimenziója a jog szférájához köti, mégis gyakran a politikai viták középpontjába
kerül.
Mindenekelőtt arra a kérdésre kell válaszolni, hogy ki tekinthető politikai szerepl
őnek. A strukturalista-funkcionalista elmélet szerint az, aki professzionális
tevékenysége során a kormányra jutni /ellenzékbe menni bináris kód mentén orientálódva
végzi tevékenységét.1 Ezzel szemben a jogi alrendszerben a jogszerű/
jogszerűtlen kód érvényesül. Úgy is megfogalmazható ez, hogy a politikai szerepl
ők a politikai racionalitás, míg a jogi szereplők a jogi racionalitás alapján cselekszenek.
Ha ez így van, akkor valami mégis a politika szférájához közelíti a legfőbb
ügyészt, hiszen ellenkező esetben nem látnánk annyiszor viszont az újságok címlapjain.
Dolgozatom célja annak vizsgálata, hogy politikai szereplőnek tekinthető-e
ma Magyarországon a legfőbb ügyész. E kérdés megválaszolásának érdekében a
legfőbb ügyész alkotmányjogi pozícióját, a politika és a legfőbb ügyész viszonyát,
továbbá a legfőbb ügyész sajtóbeli megjelenítését vizsgáltam meg.
Az első fejezet lényegében a legfőbb ügyész mozgásterének vizsgálata. A pozíció
meghatározásáról folytatott viták részletes tárgyalásával célom az, hogy felvillantsam:
a puszta jogi lehetőségek mely elemei „tolják” a politika szférája felé a
legfőbb ügyészt.
A második részben a politikai szereplők legfőbb ügyészhez való viszonyát derítem
fel. A parlamenti szereplések, illetve a pártok viszonyulásának vizsgálatakor
külön figyelmet fordítok arra, hogy milyen eltérések tapasztalhatók a két eddigi
legfőbb ügyészhez való kapcsolatban.
A harmadik fejezetben a legfőbb ügyész „sajtóját” vizsgálom meg. Elsősorban
nem annak mennyiségi, hanem minőségi dimenziójára koncentrálok, annak érdekében,
hogy bemutathassam a különféle kötődésű sajtóorgánumok eltérő viszonyulását
az egyes legfőbb ügyészekhez. A cél annak a kérdésnek a megválaszolása,
hogy a sajtó politikai szereplőként kezeli-e a legfőbb ügyészt.