Az Európai Unió fogyasztási cikkek adásvételéről szóló irányelvének meghonosítási lehetőségei

Abstract

Jelen dolgozat témája a magyar fogyasztóvédelmi jogharmonizáció eredményeinek és további feladatainak felvázolása a termékfelelősség területén. Ennek megfelelően az elemzés középpontjában egy konkrét vonatkozó irányelv, a 1999/44/EK irányelv1 áll. Ez ugyanis viszonylag önálló rendszert állít fel a fogyasztási cikkekre vonatkozó garanciák vonatkozásában, így elemezhető önmagában, önálló egységként. Másrészt az átfogó reform Magyarországon nagyrészt lezajlott, a fennmaradó feladatok elemzését pedig már többen elvégezték a korábbi irányelvek alapján.2 Ezek után pedig a kérdés a következő marad: milyen feladatokat állít elénk az új irányelv, amely a tagállami harmonizáció egy újabb állomását jelenti? A kérdés megválaszolásakor így legfontosabb azt vizsgálni, hogy mennyiben tér el a magyar szabályozás az elvárttól, és hogy az eltérés kinek a javára szól és indokolja-e az eltérést megfelelő méltányolandó érdek.