Megjegyzések az utóöröklés szabályozásához a német és az osztrák magánjogban
Római jog
magánjog
Absztrakt:
A kontinentális magánjogi rendszerek legtöbb jogintézményéhez hasonló módon
az utóöröklés is római jogi eredetre vezethet vissza. Fontos kiemelni
azonban, hogy a római jog e jogintézményt a modern magánjogokhoz képest
más tartalommal ismerte, illetve szabályozta. A modern értelemben vett utóöröklés
– nagyon általános megfogalmazással – ugyanis annyit jelent, hogy az
örökhagyó végintézkedésében történt rendelkezése alapján az elssorban kinevezett
örököst (elörökös) meghatározott id elteltével, vagy meghatározott
esemény bekövetkeztével egy másik örökös, az utóörökös váltja fel. Ez pedig
szinte teljes mértékben ellentmond a római öröklési jog egyik alapelvének tekinthet
semel heres, semper heres elvnek. A szakirodalom hagyományos álláspontja
szerint a római jogban az utóöröklés kizárólag a substitutio pupillaris (gyámhelyettesítés),
illetve a substitutio quasi pupillaris (rült gyermek részére rendelhet
gyámhelyettesítés) esetében volt jelen.
Az utóöröklés római jogi kérdéseivel egy, már napvilágot látott tanulmányomban
foglalkoztam.1 Egy másik munkám az utóöröklés jogintézményét a
magyarországi jogfejl dés tükrében mutatja be.2 E dolgozat témája az utóöröklés
a német és az osztrák magánjogban. Erre vonatkozó bevezetésként elször
röviden vázolom, hogy az európai ius commune miként szabályozta ezt a jogintézményt.
Említést érdemel, hogy a mai európai jogrendszerek hatályos utóöröklési
szabályaira vonatkozó legújabb magyar nyelvű szakirodalom Tóth
Ádám igen részletes és alapos áttekintése.
Az utóöröklésnek a német, illetve az osztrák szabályaival történ részletes
foglalkozás azért is indokolt, mivel e jogrendszerek hagyományosan is mindig
jelents mértékben befolyásolták a magyar jogrendszert. Hazánkban jelenleg az
1050/1998. (IV. 24.) Kormányhatározat alapján folyamatban van az Új Magyar
Polgári Törvénykönyv elkészítése.3 A kodifikáció immáron publikálásra került
Koncepciója – a hatályos Polgári Törvénykönyvvel ellentétben – engedélyezni
és szabályozni kívánja a magyar magánjogfejldéstl egyébként sem idegen utóöröklés jogintézményét.4 E vonatkozásban – úgy vélem – hasznosnak bizonyulhat
az utóöröklés német, illetve osztrák szabályozásának tömör áttekintés