Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Papp, Imre
Author
dc.contributor.author
Nagy, Andrea 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-03-06T09:39:23Z
Availability Date
dc.date.available
2018-03-06T09:39:23Z
Release
dc.date.issued
2003
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/34751
Abstract
dc.description.abstract
A tüntetések, felvonulások formája, jellege, célja számos változáson ment keresztül a történelem folyamán. Hazánkban a magyar jakobinus mozgalom hatására jelent meg a gyülekezési jog átfogó szabályozásának gondolata. 1848-ban született meg az első jogszabály a gyűlések tartásáról, mely 1918-ig volt hatályban. Az I. világháborúig folyamatosan korlátozták a gyülekezési jog gyakorlását, hiszen a politikai hatalom semmiképpen nem engedhette meg a fennálló rendszer megkérdőjelezését.1 Az 1945-ben keletkezett 5159/1945. BM rendelet 1989-ig, a jelenlegi törvény meghozataláig rendezte – cseppet sem megnyugtatóan – ezt a területet. A rendszerváltozás előkészítése érdekében, a demokratikus állami berendezkedés megteremtése végett azonban szükségessé vált a gyülekezési jog reformja. Az 1989. január 24-étől hatályos új jogszabály azonban csak részben valósította meg a szabályozás elé kitűzött célokat. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: gyülekezési törvény) megszületése óta „megmozgatja” a társadalmat. A gyülekezési törvény elsősorban a gyülekezési jog gyakorlása előtt álló korlátokat rögzíti – amit törvény nem tilt, azt szabad elvének szem előtt tartásával. A jogszabály kis terjedelmű, minimális szabályozást jelent, néhány paragrafusból áll csupán, de számos gyakorlati problémát okoz. Bár állandó viták kereszttüzében áll, nem sokat módosult az idők folyamán. Törvénymódosításra irányuló indítványt mindig csak egy-egy jelentősebb, a közvéleményt felkavaró demonstráció után terjesztettek be. A felháborodás elcsendesedésével azonban minden ment tovább az addig megszokott mederben. A dolgozat középpontjában a gyülekezési jog korlátainak és az azokra érkező megoldási javaslatoknak az áttekintése áll a gyülekezési törvény és a hazai szakirodalom elemzése révén. Mivel a rendőrség elsődleges szerepet játszik a gyülekezési jog gyakorlásának érvényesítésében, nem tekinthetünk el szerepének bemutatásától sem.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
A gyülekezési jog szabályozásának jövőjehu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Scope
dc.format.page
17hu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
jogtudományhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
alkotmányjoghu_HU
Keywords
dc.subject.hu
gyülekezési joghu_HU
Type
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Result, Rank
dc.description.result
Alkotmányjog I. tagozatán különdíjhu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2003hu_HU
Student's vocational, professional, specialization
dc.description.course
állam- és jogtudományhu_HU


Files in this item


A gyülekezési jog szabályozásának jövője
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record