Az általános szerződési feltételekben rejlő visszaélési lehetőségek
polgári jog
Absztrakt:
Az általános szerződési feltételek a polgári jog egyik legvitatottabb és talán leginkább
„félremagyarázott” intézménye napjainkban. Általában negatív jelenségként
kezelik, mint amely félredobja a hagyományos magánjogi elveket, gátat vet a szerz
ődési szabadság érvényesülésének, és ezzel a visszaélések egész tárházát nyitja
meg. Csakhogy – megvizsgálva a jogintézmény keletkezési körülményeit – arra a
következtetésre jutunk, hogy kialakulásához elsősorban racionális, gazdaságossági
megfontolások vezettek. A tömegtermelés kihívásaival szembesülő gazdasági szerepl
ők az üzletkötés hatékonyabbá tételére, a merevsége miatt a gazdasági fejlődést
nyomon követni nem tudó jogi szabályozás pótlására kezdték el alkalmazni, s nem
feltétlenül az vezérelte őket, hogy a szerződési feltételek egyoldalú kidolgozásából
származó előnyöket a másik fél hátrányára használják fel.
Az, ami az általános szerződési feltételeket valóban „veszélyessé” teheti, az a
gazdasági erőfölény, pontosabban a szerződő felek eltérő piaci alkupozíciója. De ez
is csak abban az esetben, ha az erőfölényével visszaélő fél kifejezetten arra használja
fel a standard kikötéseket, hogy a másik féllel szemben tisztességtelen előnyökre
tegyen szert. Itt kapcsolódnak be a polgári joghoz képest speciális, közjogi elemekkel
átszőtt jogterületek: a fogyasztóvédelem és a versenyjog. A fogyasztóvédelem a
gazdaságilag gyengébb fél, a fogyasztó érdekeit van hivatva érvényre juttatni, míg a
versenyjog a fogyasztók mellett mindenekelőtt a versenytársakat, és rajtuk keresztül
a verseny tisztaságát és szabadságát védi. A jogalkotó mindkét területen találkozott
a nem rendeltetésszerűen használt általános szerződési feltételekben rejlő veszélyekkel,
ennek ellenére – amint azt majd látni fogjuk – igen eltérő terjedelemben
szabályozta a jogintézménnyel kapcsolatos problémákat.
A továbbiakban a fogyasztóvédelemmel csak annyiban szeretnék foglalkozni,
amennyiben annak elvei, prioritásai Polgári Törvénykönyvünk1 általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályaiban az 1997-es módosítás óta jelen vannak. Vizsgálódásaim
középpontjába a jogintézmény polgári jogi és versenyjogi vonatkozásait
állítom. Noha tisztában vagyok azzal, hogy az általános szerződési feltételek képe
sokkal árnyaltabb, mint a gyengébb fél hátrányára történő alkalmazásuk, én mégis
főként a fogyasztókkal – „a termékek és szolgáltatások gazdasági értékének megsemmisít
őivel”2 – szemben megvalósuló visszaélésekre koncentrálok. Szeretném
ugyanis megválaszolni azt a kérdést, mennyiben tér el a standardizált kikötések
polgári jogi és versenyjogi megközelítése, s ez a jogsérelmet feltételező jogvédelmen
– a bírói és versenytanácsi gyakorlaton – keresztül ábrázolható a legszemléletesebben.
Ugyancsak ebbe az irányba terelte a figyelmemet az, hogy a hatályos törvényi
szabályozás is „visszaélés-centrikus”, az általános szerződési feltételeket a tisztességtelenség-
érvénytelenség, illetve a versenycsorbító hatás felől közelíti meg.