Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Papp, Imre
Author
dc.contributor.author
Csuhány, Péter 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-03-06T09:18:09Z
Availability Date
dc.date.available
2018-03-06T09:18:09Z
Release
dc.date.issued
2005
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/34700
Abstract
dc.description.abstract
Hazánk jogrendszere szempontjából az 1990-es évek sok tekintetben az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés jegyében teltek. Az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás által kijelölt nyomvonalon, nagy léptekben haladt előre a jogharmonizációs feladataink megvalósítása. Ennek során azonban a magyar és a közösségi jogi szabályok összhangba hozatala nem érintette annak a vizsgálatát, hogy a közjogi berendezkedésünk alapjait képező jogszabályok – mindenekelőtt természetesen az alkotmány – rendelkezései miként viszonyulnak a csatlakozásunk után ránk is irányadó uniós követelményrendszerhez. A szakmai körökben is csak az ezredforduló tájékán tudatosodott igazán a közjog területére tartozó jogalkotási lépések megtételének az elodázhatatlan szükségszerűsége, azaz akkor, amikor az EU-taggá válásunk időpontja már látható közelségbe került. A csatlakozás legszükségesebb belső közjogi feltételeit megteremtő alkotmánymódosítást végül a csatlakozási folyamat felgyorsulása miatt kialakult politikai buzgalom nyomán, nem kevés vita után ugyan, de az Országgyűlés 2002. december 17- én elfogadta.1 E dolgozatban az alkotmánymódosítás minden bizonnyal legfontosabb részére, az alkotmány sokféleképpen, de legtöbbször integrációs, felhatalmazó vagy csatlakozási klauzulának, illetve Európa-cikknek nevezett 2/A. §-ára fókuszálok.2 Az integrációs klauzula lehetséges tartalmára vonatkozó elgondolások először az elmúlt évtized közepén induló alkotmányozási folyamat, illetve az Európai Megállapodás alkotmányosságát vizsgáló alkotmánybírósági határozatok elemzésének részeként jelentkeztek, többnyire karöltve a nemzetközi jog és a belső jog viszonya korszerű szabályozásának igényével. Minden szerző igyekezett azonban hangsúlyozni az európai jog és a nemzetközi jog közötti különbséget, az EU jogrendszerének sui generis jellegét, továbbá azt, hogy az európai integrációnk viszonylag jól elkülöníthető attól a kérdéstől, hogy általában a nemzetközi jog szabályainak belső jogi megjelenítését illetően jogrendszerünk a monista vagy a dualista modellt követi- e.3 Az új alkotmány kidolgozására irányuló törekvések elhalása után készült, specifikusan az egyre közeledő EU-csatlakozást szem előtt tartó kormányzati javaslatokban és az általuk tematizált publikációkban az alkotmány 7. § (1) bekezdésének reformja háttérbe szorult. Ennek kívánatos voltát ugyan továbbra sem vitatta senki, de az a nézet vált uralkodóvá, miszerint ez nem tartozik szorosan az EUcsatlakozás kapcsán rendezendő problémákhoz. Ezzel szemben olyan vélemény is volt, amely szerint az európai jogi4 és a nemzetközi jogi kérdések egymással elválaszthatatlanul összefüggenek, így azokat együttesen kell megválaszolni.5 Jelen írásban a nemzetközi jog és a belső jog kapcsolatához képest a közösségi jog és a nemzeti jogrendszer viszonyát mint speciálisat vizsgálom, és ennek során csak az összefüggések láttatása érdekében szükséges mértékig kívánom érinteni a nemzetközi jog és a belső jog közötti relációt. Az elemzés gyújtópontjában álló integrációs klauzulát ún. statikus és dinamikus szemlélettel járom körül. A statikus megközelítésben a csatlakozási szerződés megkötésére felhatalmazó funkcióját emelem ki, a dinamikusban pedig azt, hogy folyamatos legitimációs bázist és egyben korlátot is jelent a csatlakozási szerződés nyomán érvényesülő közösségi jog számára. Mindenekelőtt azonban – minden további elemzés alapjaként – érdemesnek tartom egy kicsit boncolgatni azt a kérdést, hogy valóban elengedhetetlen volte az integrációs klauzula alkotmányba iktatása, és ha igen, akkor miért volt az.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
A közösségi és a magyar jog kapcsolata az Alkotmány 2/A §-ának tükrébenhu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Scope
dc.format.page
20hu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
jogtudományhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
alkotmányjoghu_HU
Type
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Result, Rank
dc.description.result
Nemzetközi jog tagozatán III. díjhu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2005hu_HU
Student's vocational, professional, specialization
dc.description.course
Állam- és Jogtudományhu_HU


Files in this item

A közösségi és a magyar jog kapcsolata az Alkotmány 2/A §-ának tükrében
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record