1865 és 1949 között magyar folyóiratokban megjelent tudományos ismeretterjesztő cikkek elemzése
MSc
szakdolgozat
tudományos újságírás
Abstract:
A hazai természettudományos ismeretterjesztés és újságírás közötti átmenet időszakának vizsgálata képet ad az ezalatt bekövetkező változásokról, a műfaj formálódásáról. Az elemzett cikkek sorozatán keresztül kirajzolódik, hogyan jutott el a műfaj a tulaj-donképpeni igény megjelenésétől az első próbálkozásokon és a különösen nehéz idő-szakokon át az újságírói stílus, nyelvezet megjelenéséig. A következőkben azt össze-gezzük, milyen változások figyelhetőek meg, és arra is próbálunk választ adni, hogy mik lehettek ezek pontos okai.
A legszembetűnőbb változás, mint természetes kísérőjelenség a magyar nyelv változásai, melyek egyrészt a szóalakokban, másrészt a szószerkezetek használatában érhető tetten. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy minden, mai szemnek szokatlan szóalak, szófordulat, fogalmazás az akkori olvasónak természetes volt – a közérthetőség vizsgálatakor igyekeztünk ezt figyelembe venni.
A korai cikkekben megfigyelhető a szépirodalmi stílusból átvett elemek, költői képek gyakori használata, úgy, mint hasonlat, metafora, megszemélyesítés. Ez bár különös hangulatot ad az írásnak, tartalmi szempontból hozzáadott értéke csekély – olykor még az érthetőséget is nehezíti, és az írás tudományos mivoltát is inkább gyengíti, mint erő-síti. Ugyanakkor a dolgozat szerzője úgy véli, hogy ezek a képek olyan színfoltjai ezek-nek az írásoknak, amelyeket jó helyen és jó időben alkalmazva, arányosan a tudományos tények közlésével, komolyan emelhetik egy már eleve jól megírt tudományos is-meretterjesztő cikk színvonalát. A szépirodalmi elemek száma a vizsgált időszak köze-pétől csökkenni látszik, a mai újságírásban pedig szinte nem is lehet velük találkozni.