Tudományos és ismeretterjesztő blogok

Abstract

Dolgozatomban a magyar természet- és orvostudomány területén íródott blogok felkutatásával és elemzésével foglalkoztam. Az online naplók térhódítása és az ismeretterjesztésben betöltött egyre fontosabb szerepük következtében többen is foglalkozni kezdtek a tudományos blogszféra feltérképezésével, a szerzők és módszereik megismerésével. A magyar helyzet egyelőre feltáratlan, kevés a tartósan fennmaradó, tudománnyal foglalkozó felület, mely szélesebb rétegeket is képes elérni, bekerülni a köztudatba. Dolgozatomban szerettem volna felmérni az online tudományos naplók hozzávetőleges számát a természet- és orvostudományok terén, valamint az oldalak bizonyos alapvető tulajdonságait összegyűjtve egy általánosabb kép kialakítását tűztem ki célomul. A több körben lefuttatott keresés eredményeként 98 blogra találtam rá, ami bár első hallásra soknak tűnhet, de közel a felük 2014-ben frissült utoljára. A 2015-ben frissültek harmadánál pedig 04.21-én vizsgálva még nem voltak áprilisi bejegyzések. Az aktivitás a népszerűbb oldalak esetében is csekélynek mutatkozott, vannak olyan ismertebb blogok, melyekre kéthetes frissülés jellemző, de heti egynél többször csak nagyon ritka esetekben kerül fel új bejegyzés az oldalakra. Hogy képet alkothassak arról, mitől is lehet sikeres egy ilyen oldal, a 98 blogból 8-at részletesebben is elemeztem. A kiválasztásnál több szempontot is figyelembe vettem, ezek az oldalak azonban mind a szféra legjobbjai közül valóak. Egy kérdőív segítségével igyekeztem megismerni az írókat, motivációikat, a naplózás és a hazai ismeretterjesztés kapcsolatáról alkotott véleményüket és a jövőt illető elképzeléseiket, meglátásaikat. Általában elmondható, hogy az indulást lendületes kezdés jellemzi, melyet később a legtöbb esetben jól megfigyelhető aktivitáscsökkenés követ. Ebben a szakaszban sok blog beáll egy számára ideális frissülésszámra, mely tempót többé-kevésbé képesek tartani a bloggerek. Paszternák András, a Kutatók a Neten gyűjtőoldal megalapítója, az évente megrendezett blogtalálkozóknak köszönhetően jó pár éve nyomon követi a naplók születését és eltűnését. Véleménye szerint az oldalak körülbelül 10-15%-a marad fenn tartósan, mely hazai viszonylatban 4-5 éves periódust takar. Az általam vizsgált nyolc esetben akadtak hosszabb életű oldalak is. A Critical Biomasst, mely ma is aktív, 2005-ben indították el, ezzel az elemzésre kiválasztott oldalak közt a legidősebbnek számít. Fennmaradásának egyik kulcsa lehet, hogy nem egy szerző, hanem egy csoport munkálkodik a fenntartásán. A legnagyobb problémát az idő és az anyagi hozzájárulás hiánya okozza a bloggereknek, akiket leginkább a tudomány vagy az ismeretterjesztés szeretete, a szakmai elismerés és támogatás ösztönöz a folytatásra. Az írók a blogok tulajdonságai közül a hitelességet, közérthetőséget és az egyéb csatornákon (pl. Facebook) való megjelenést tartották fontosnak a műfaj kapcsán. A legtöbb esetben ezek teljesülnek is a kiválasztott oldalak kapcsán. Amire a hazai naplók többsége viszont nem fordít túl nagy hangsúlyt az a külalak, design, ez az utolsó, amire idejük és energiájuk marad a szerzőknek. A jövőképet illetően csak találgathatunk, sokan nagy jövőt jósolnak a blogoknak az ismeretterjesztésben, míg mások szerint tudományos téren már most is kihalóban van a műfaj. A jelenlegi helyzetről elmondató, hogy bár viszonylag sok felület található az interneten, többségük hamar feledésbe merül, és a tartósan fennmaradó, népszerű naplóknak is egyre nagyobb problémát okoz a rendszeres frissülés.