Állatkerti kutatások kommunikációja
Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ
tudománykommunikáció a természettudományban MSc
állatkert
intézményi kommunikáció
tudományos kutatás kommunikációja
Abstract:
Állatkertek több ezer éve állnak a mindig kíváncsi emberek szolgálatában. Bár a modern zoo csak a 18. században jelent meg, azóta is hatalmas fejlődésen ment át nem csak külsőleg, de funkcióit tekintve is. Ma már nem kérdéses, hogy egy jó állatkert a tudományos kutatásban is részt vesz.
Az állatkertek kommunikációja bonyolult feladat. Az állatkertészet egyes részletei a közvélemény számára nehezen érthetőek, vagy egyenesen visszatetszést keltőek: gondoljunk csak a közelmúltban történt dániai zsiráf leölés körüli botrányra. Ugyanakkor az intézményeknek mindent meg kell tenniük azért, hogy munkájukat – melynek része az oktatás-nevelés, a természetvédelem és a kutatás is, csakúgy, mint a szórakoztatás – a nagyközönség megismerhesse, ezáltal működésüket, létüket elfogadja, támogassa.
Vizsgálataimban az állatkerti kutatások kommunikációját vettem górcső alá. Ennek hazai előzményei egyáltalán nem, nemzetközi szakirodalma pedig csak gyéren van. Fontos eredmény, hogy az elvégzett kérdőíves vizsgálatomból kiderült, a potenciális közönség döntő része érdeklődik az intézmények tudományos munkája iránt, szívesen látna, olvasna ezzel kapcsolatos anyagokat. A megkérdezett állatkerti szakemberek ugyancsak nem éreztek ezzel kapcsolatban veszélyt, bár természetesen az itt folyó kutatásoknak állatvédelmi szempontból aggálytalannak kell lenniük.
Jelentős különbségek mutatkoztak a hazai és néhány nyugat-európai kert honlapjának használatában. Míg utóbbiak aktívan és igen részletesen bemutatják tudományos tevékenységüket, addig ezt a hazai állatkertek csak elvétve teszik meg. A magyar sajtót vizsgálva ugyancsak nagyon kevés, még az állatkerti kapcsolódású cikkek között is elenyésző arányú az olyan híradás, amely valamelyik zoo tudományos munkájáról számol be. Ezt maguk az állatkerti szakemberek is észlelik és részben az intézmények hiányosságának tulajdonítják.
Természetesen jelen dolgozat csak az első lépést jelentheti e témában idehaza. További, részletesebb vizsgálatokra lenne szükség ahhoz, hogy feltárható legyen minden nehézség, amely akadályozza az állatkerti kutatásokat és azok hatékony megismertetését.