A Magyarországon elérhető lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások hatása a tudománykommunikációra

Abstract

Annak ellenére, hogy soha nem látott kínálatban érhetőek el a tudományos és ismeretterjesztő tartalmak a lineáris műsorterjesztésben, a 18 csatorna (össz csatornaszám17%ka)kevesebb,mint5%kosátlagosnézettségiadatkevésnekis tűnhet. Hazánkban a lekérhető médiafogyasztás jelenleg még gyerekcipőben van (és nemzetközi szinten is alacsony számokat tud csak felmutatni), elsősorban a tartalomtulajdonosok terjesztési politikájának köszönhetően. A nagyszámú lineáristematikuscsatornaműsoridőkitöltésikényszereésköltséghatékonysága miatt a tartalomkínálat felhígul. Amint majd a lekérhető médiaszolgáltatásokban is tömegesen megjelenik az ismeretterjesztő tartalom, a néző számára egyre nehezebb lesz választani. Felértékelődik a műsorok színvonala, a jó szerkesztő még fontosabb lesz. A platformok közötti átjárhatóság kiemelten fontos lesz, a promózáson túl a tartalomelhelyezés, a testreszabottság hangsúlyt kap.

Száz éves távlatban, egészen a film megjelenésétől a Pedagógiai Filmgyár szerepén át a szocializmusban szinte felülreprezentált időszakig bezárólag leginkább a tudományos ismeretterjesztés fejlődéséről lehetett beszélni. A rendszerváltást követően a vadkapitalizmus, majd a politikai érdekek csatái között egyre érdektelenebbé vált a tudományos tartalom, az áltudományok érdekes világára nagyobb befogadási hajlandóságot mutattak a tévénézők. Az I. médiatörvény beverte az utolsó szöget a közszolgálati ismeretterjesztés koporsójába. A piaci rést ügyesen használták ki a tematikus médiaszolgáltatók, akik a kábelhálózatok terjedésével együtt gyorsan népszerűvé váltak és viszonylag stabil célközönséget találtak maguknak, de jellemzően külföldi tartalmak bemutatásával.