Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Hips, Kinga
Author
dc.contributor.author
Szőcs, Emese 
Availability Date
dc.date.accessioned
2015-06-29T13:53:34Z
Availability Date
dc.date.available
2015-06-29T13:53:34Z
Release
dc.date.issued
2015
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/20509
Abstract
dc.description.abstract
Az eggenburgi korú Pétervásárai Homokkő Formáció egy sekélytengeri sziliciklasztos képződmény, amely Észak-Magyarországon jelentős területen jelenik meg a felszínen. Diplomamunkám során a képződményt, mint lehetséges rezervoár kőzet felszíni analógiáját vizsgáltam, a Kishartyán mellett található „Kőlyukoldal” nevű feltárásban. A részletes terepi és petrográfiai (CL, SEM) megfigyelések geokémiai vizsgálatokkal (XRD, EDS, stabil izotóp) vizsgálatok egészültek ki. Ezek segítségével sikerült meghatározni a homokkő törmelékes összetételét, rekonstruálni a diagenezis történetét, valamit a porozitás változását ennek folyamán. Emellett képet kaptunk a feltárásban megjelenő különleges mállási formák és diagenezis összefüggésiről is. A dolgozat tartalmaz egy módszertani részt, melyben diagenezis vizsgálatok során általánosan használt pontszámolás mechanikus és szoftveres módszerét hasonlítottam össze a vizsgált mintákon. A vizsgált minták apró- durvaszemcsés homokkövek, az üledékszerkezetek általában nehezen ismerhetőek fel a felszíni mállás miatt. A kőzettörmelékes homokkövek leggyakoribb vázalkotó szemcséi a mono- és polikristályos kvarc, az üledékes kőzettörmelék-szemcséket képviselő tűzkő és dolomit, illetve a metamorf kőzettörmelék-szemcsék. A képlékeny szemcséket a csillámok és mállott vulkáni eredetű kőzettörmelék-szemcsék képviselik. A mátrix eloszlása és megjelenési formái változatosak. A képződményben szabad szemmel és mikroszkópos pontszámolás segítségével litofáciesek különíthetőek el, melyek a törmelékes és diagenetikus komponenseik alapján különböznek egymástól. Ezek a következők: 1) porózus homokkő (LF1), mátrix-gazdag homokkő (LF2), 3) cement-gazdag homokkő (LF3) és 4) mátrix- és cement tartalmú homokkő (LF4). A homokkőben az eogenezis zónájában megjelenő legkorábbi autigén ásványok a dolomit szemcsék köré növő sziderit, a framboidális pirit és a kis mennyiségű, általában bioklasztok vázkitöltő üledékéből képződő glaukonit voltak. Megjelenésük reduktív környezetet jelez, a sekély eltemetődés zónájában. A fokozatos eltemetődés során a mezogenezis zónájában a képződmény legalább 80oC-os hőmérséklet tartományba került, a megjelenő kvarc továbbnövekedési cement tanúsága szerint. Egyéb mezogenetikus ásványok a kevert szerkezetű illit/szmektit, az ásványhelyettesítő albit és feltételezhetően a kaolinit egy része. Az eogenezis és a mezogenezis tartományában a képződmény porozitása folyamatosan csökkent, amiben nagyobb részt a kompakciónak, kisebb részt a megjelenő új ásványfázisoknak volt szerepe. A homokkőben legnagyobb mennyiségben megjelenő, egyik legkésőbbi ásványfázis a kalcit, amely javarészt ásványhelyettesítésként, kisebb részben pedig cementként van jelen. A jelen pillanatban rendelkezésre álló geokémiai információk birtokában, a terület földtani felépítésének figyelembe vételével nem dönthető el egyértelműen, hogy egy módosult meteorikus eredetű, vagy egy formációs fluidumból vált ki. Elszigetelt foltokban, lencsékben jelenik meg, ezeken a területeken a képződmény porozitása minimális. Valószínűleg telogenetikus eredetűek a viszonylag nagy mennyiségben megjelenő kaolinit és a kis mennyiségű káliföldpát továbbnövekedési cement. A képződmény jelenleg jelentős porozitással rendelkezik, főleg a kalcit cementet nem tartalmazó részeken, ez a porozitás a kiemelkedés során a felszín közelében alakulhatott ki. A diagenezistörténet utolsó fázisában a felszínről beszivárgó meteorikus fluidumok jelentős mértékű oldódáshoz vezettek, mely kihangsúlyozta a cementációs különbségeket. Ennek köszönhetően jöttek létre a feltárásban látott mállási formák.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
A pétervásárai homokkő diagenezis szempontú petrográfiai vizsgálata a kishartyáni feltárásbanhu_HU
Abstract in English
dc.description.abstracteng
The eggenburgien Pétervására Sandstone is a shallow marine siliciclastic formation, cropping out in a wide area in Northern-Hungary. The main aim of this work was the examination of this formation as a surface analogue of potential reservoir rocks in the area of Kishartyán. Field observation, detailed petrography (SEM, CL) and geochemical analysis (XRD, microprobe, stable isotope analysis) were undertaken to unravel the diagenetic history and the porosity evolution. The relationship between spectacular weathering forms and diagenetic processes was also examined. This study also deals with the application of point counting; mechanical and computerized methods were tested in the analyzed samples. Fine to very coarse grained sandstones are highly altered in the outcrop, sedimentological structures are rarely recognizable. Composition varies between subarenite and litharenite. The most abundant detrital grains are mono- and polycrystalline quartz. Sedimentary rock fragments, such as cherts and dolomites, and metamorphic rock fragments are also common. Ductile grains are represented by micas and altered volcanoclastic rock fragments. The distribution and quantity of matrix and cement is heterogeneous. Based on field observations and point counting, lithofacies were determined on the basis of the proportion of detrital and diagenetic components: 1) porous sandstone (LF1), matrix-rich sandstone (LF2), cement-rich-sandstone (LF3) and matrix and cement bearing sandstone (LF4). The main eogenetic minerals were flattened rhombohedral siderite around detrital dolomite clasts, framboidal pyrite, and some glauconite, association referring to reductive environment in the zone of shallow burial. After progressive burial the sandstone reached the zone of mesogenesis. The maximal burial temperature was around 80 oC, according to pressure dissolution and quartz overgrowth cement. Mixed layer illite/smectite, grain replacive albite and some kaolinite were also formed. During eogenesis and mesogenesis the porosity of the sandstone progressively decreased due to physical and chemical compaction and to appearance of authigenic minerals. Calcite is one of the latest diagenetic mineral in the sandstone and occurs as replacement and cement, too. In the outcrop, it is present in nodules or lens like bodies and in such cases the sandstone has a very low porosity. Considering the geochemical data and the geological setting, the formation of the calcite may have taken place either from a formational or from a meteoric fluid. Post-compactional kaolinite and K fesldspar were formed in the zone of telogenesis during the uplift of the formation. The high porosity of the sandstone was formed due to interaction with meteoric fluids, close to the surface, after the uplift. Dissolution of meteoric water and surface weathering enhanced the differences in the cementation and produced the weathering forms.hu_HU
Scope
dc.format.page
82hu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Földtudományi Központ Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
szakdolgozathu_HU
Keywords
dc.subject.hu
Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
geológus MSchu_HU
Keywords
dc.subject.hu
petrográfiai vizsgálathu_HU
Keywords
dc.subject.hu
Pétervásárai Homokkő Formációhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
homokkőhu_HU
Type
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2015hu_HU
Student's vocational, professional, specialization
dc.description.course
geológushu_HU


Files in this item

A pétervásárai homokkő diagenezis szempontú petrográfiai vizsgálata a kishartyáni feltárásban
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record