Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Csizmeg, János
Consultant
dc.contributor.advisor
Szilágyi, Imre
Author
dc.contributor.author
Oross, Rebeka 
Availability Date
dc.date.accessioned
2015-06-29T12:17:29Z
Availability Date
dc.date.available
2015-06-29T12:17:29Z
Release
dc.date.issued
2015
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/20502
Abstract
dc.description.abstract
Diplomamunkám célja volt a Dráva-medence szerkezeti fejlődésének vizsgálata szeizmikus adatok és fúrások alapján a Barcs környéki kutatási területen. Ezen kívül fontos elemét képezte a kutatásnak a szerkezeti elemek szénhidrogén rendszerbe való beillesztése és a rendszer elemire való hatása. A területről eddig még nem született összefoglaló jellegű szerkezetföldtani munka, így a kutatás alapvető fontossággal bír. Az aljzatot többnyire variszkuszi metamorfitok és alsó-karbon molasz építi fel, valamint kis területen megjelennek mezozoos képződmények is. Munkám során sikerült pontosítanom a prekainozoos aljzattérképen (Haas et al., 2010) a vizsgálati területre eső mezozoos és kainozoos tektonikai kontaktusok lefutását és dőlését. A medencekitöltő üledékek középső- és felső-miocén sziliciklasztok és karbonátok, illetve kvarter képződmények. A szénhidrogén rendszer szempontjából a medencekitöltő üledékek vizsgálatán volt a fő hangsúly. Az azonosított szerkezeti elemeket három deformációs fázisba osztottam. Az első (D1) fázisra a képlékeny deformáció jellemző. Az aljzati feltolódások reaktiválódásával létrejött monoklinális és antiklinális szerkezeteket soroltam ide, melyek kora kb. 11-10 millió év. A D2 fázishoz a selflejtőig érő normálvetőket társítottam, melyeknek kialakulási kora kb. 6 millió évre tehető a lejtő progradációja alapján. Az utolsó deformációs fázis (D3) neotektonikus esemény, az ide sorolható normálvetők többnyire egészen a felszínig hatolnak. A vetők térbeli elhelyezkedése, virágszerkezetük és csapásuk alapján egy jobbos eltolódási zóna Riedel-vetői. A vizsgálati területen nem csak tektonikus deformáció jeleit lehet észrevenni, de megjelennek kompakciós vetők is, melyek az aljzati kiemelkedések felett találhatók. Másik jellegzetes forma a poligonális vetők. A felülnézetből poligonális geometriát adó törések csak az Algyői Formációban figyelhetőek meg. Ilyen jelenségeket eddig még nem írtak le a medence területéről. A D1 fázist a korábbi munkákban D7-nek nevezett deformációval korreláltam (Fodor et al., 2011; Várkonyi, 2012), habár az általam észlelt feszültségtér (ÉK-DNy összenyomás) kissé eltér a szerzők által meghatározottól (É-D összenyomás). A D2 fázis nem korrelálható egyik eddig ismert deformációval sem, így a kb. 6 millió éves ÉK-DNy széthúzású, és erre merőleges összenyomású feszültségtér új fázist képvisel a területen. A D3 fázishoz tarozó KÉK-NyDNy széthúzás és erre merőleges összenyomás jól korrelálható Fordor et al. (2011) által meghatározott fiatal deformációval (D9). A neotektonikus elemeket ábrázoló térképek a vizsgálati területen általában balos eltolódást ábrázolnak (Horváth, 2005b; Bada et al., 2010), de jelen vizsgálat eredményei inkább a jobbos eltolódást támasztják alá. Az azonosított szerkezeti elemek mind fontos szerepet játszanak a szénhidrogén rendszerben. A D1 fázis során jöttek létre a legfontosabb csapdák, az antiklinális szerkezetek. A D2 fázisban kialakult vetők a csapdázódásban, valamint a migrációban is fontosak. A D3 fázis vetői szintén migrációs szereppel bírnak, akárcsak a kompakcióhoz köthető töréses szerkezetek. A területen maximum a Szolnoki Formáció magasságáig találhatók szénhidrogén felhalmozódások, amiből arra következtetek, hogy az ennél sekélyebb rétegekben a vetők záró szerepet töltenek be. A migrációban az unkonformitások is fontos szereppel bírnak, főleg az aljzati telepek esetében. A szakirodalomi adatok és vizsgálataim alapján két szénhidrogén rendszert azonosítottam a területen, egy középső-miocént és egy pannóniait. Az anyakőzet az első estben bádeni korú, az olaj generálása kb. 6 millió éve kezdődhetett meg. A pannóniai szénhidrogén rendszer esetében az anyakőzet a késő-miocén korú Endrődi Formáció, mely kb. 4 millió éve került az olajablakba (Baric et al., 1998). A migrációban az unkonformitások és a D2, D3 fázis során kialakult vetők, valamint kompakciós törések vettek részt mindkét esetben. Elsődleges migrációról is beszélhetünk az idősebb rendszer esetében, ha a képződött szénhidrogének a bádeni rétegben maradva halmozódtak fel. Rezervoárként szolgálnak az aljzat mállott zónái, a bádeni lithothamniumos mészkő és a pannóniai homoktestek a középső-miocén szénhidrogén rendszernél, míg a fiatalabb rendszerben csak a pannóniai homoktestek. A csapdaszerkezetek kialakulása többnyire a D1 fázishoz kötött, ahol az aljzat egyes részei kiemelkedtek. Ezen kívül a D2 és D3 fázis normálvető is fontos csapdaképző szereppel bírnak, a vetőnek támaszkodó sztratigráfiai csapdák esetében. A zárókőzetet a középső-miocén agyagok, márgák, valamint az Endrődi Formáció adja az alsóbb tárolók esetében. A pannóniai telepeknél a Szolnoki Formáción belül helyi jelleggel előforduló agyagos testek képviselik a zárókőzetet. Összefoglalva elmondható, hogy jelen vizsgálat fontos új adatokkal szolgált nem csak a medence fejlődésének, de a szénhidrogén rendszer kialakulásának jobb megértéséhez is.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
A Dráva-medence szerkezetfejlődése és a kapcsolódó gáz/olajmezők viszonya a Barcs környéki területenhu_HU
Abstract in English
dc.description.abstracteng
The Drava basin is situated in the southwestern portion of the Pannonian basin, on the border of Croatia and Hungary. It is a deep depression filled with 5-7 km thick Neogene sediments. The basement is composed of Variscan metamorphite, Late Carboniferous molasse and Mesozoic shallow marine carbonates and metamorphic rocks (Haas et al., 2010). The basin contains important source rocks and oil/gas reservoir rocks (Saftic et al., 2003). The fields can be detected within the Pannonian and pre-Pannonian basin filling sedimentary sequences. All of the existing petroleum fields and prospective traps are related to structural features. The source rocks are Badenian and Pannonian age shales and marls, with type II. and III. kerogen (Baric et al., 1998). The goal of the research is to gain accurate knowledge of the structural elements of the Drava basin in the Barcs region by interpreting 3D and several 2D seismic surveys. Information from wells drilled in the study area, including well files and geophysical log data, was also included in the analyses. Some seismic attributes from the 3D survey were created using Petrel software (structural smooth, chaos, variance, anttrack) for improved interpretation and illustration purposes. In addition to the Alp-Carpathian evolution of the Pannonian basin during the Cretaceous, my study indicates that the area experienced younger episodes of deformation in three different phases. The reactivation of the Cretaceous nappe boundaries can be detected by the interpretation of the seismic surveys. This reactivation occurred during the Middle and Late Miocene (11-10 Ma), which caused the folding of the Middle Miocene and Early Pannonian layers. The stress field which could cause the reactivation should be characterized by NE-SW compression. These structures are very important in hydrocarbon entrapment. With the interpretation of the basement faults the pre-existing pre-Cenozoic map of Hungary can be clarified. The second deformation is approximately 6 million years old. Normal faults are related to it, which indicate a NE-SW extension. Moreover a dextral strike-slip fault with an advanced Riedel fault system can be identified on the 3D seismic survey. The timing of the structure must be Pannonian as these strata are also affected. Since some of the faults reach the surface, this younger deformation may be a part of a neotectonic phase. The extension which is responsible for the faults is ENE-WSW. In addition to these structures there are atectonic features. These faults are the product of differential compaction, which can be explained by the deposition of different thickness of sediments above the basement. Polygonal faults can also be recognised in the shelf slope sediments. The hydrocarbon fields are located above the basement highs, which were caused by the reactivation of the Cretaceous faults, the faults of the young deformation and differential compaction. These traps are only found in the lower sediments (Szolnok Formation) below the shelf slope Algyő Formation. This means that the faults are sealing within the shelf slope section and shallower sediments, while also providing hydrocarbon migration pathways inside the lower sedimentary sequence.hu_HU
Scope
dc.format.page
85hu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Földtudományi Központ Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
szakdolgozathu_HU
Keywords
dc.subject.hu
Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
geológus MSchu_HU
Keywords
dc.subject.hu
Dráva-medencehu_HU
Keywords
dc.subject.hu
szerkezetfejlődéshu_HU
Keywords
dc.subject.hu
szénhidrogén rendszerhu_HU
Type
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2015hu_HU
Student's vocational, professional, specialization
dc.description.course
geológushu_HU
Collection
dc.description.collection
Szakdolgozatok (TTK) - Szakdolgozatok (Földrajz- és Földtudományi Intézet)hu_HU


Files in this item

A Dráva-medence szerkezetfejlődése és a kapcsolódó gáz/olajmezők viszonya a Barcs környéki területen
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record