Gravitációs tömegmozgások a csővári triász képződményekben

Abstract

Diplomamunkám célja a Csőváron található pokol-völgyi feltárás gravitációs tömegmozgásainak vizsgálata volt, majd ezek alapján a vizsgálatok alapján annak a megfejtése, hogy mi volt a lejtő iránya illetve, hogy milyen típusú tömegmozgások figyelhetőek meg a feltárásban. Ehhez először a rétegsor alapos terepi megismerése volt szükséges, a terepen leírható jelenségek dokumentálásával, mintavételezéssel. Majd ezek után a mintákból, elsősorban a deformáció által érintett helyekről vékonycsiszolatok készültek, majd mikroszkópos vizsgálatuk történt meg, azért, hogy minél teljesebb képet kapjak arról, hogy volt-e valami preferencia arra, hogy milyen kőzetek deformálódtak. Azt gondolom, hogy igen, kimutatható a preferencia és éppen emiatt fordul elő csak a rétegsor alsó részén csuszamlás és hozzá kapcsolódó gyűrődés. Ugyanis csak azokban a kőzetekben volt képes az üledék a képlékeny deformációra. A különböző vizsgálatok eredményeként és hasonló irodalmak tanulmányozása során arra a következtetésre jutottam, hogy a vizsgált területen többféle tömegmozgás is képviselteti magát. Ezek közül a csuszamláshoz kapcsolódó redők nyújtottak nagy segítséget az egykori lejtő megbecslésében. De előfordultak még, jellemzően a rétegsor felső részén zagyárak üledékei, turbiditek és törmelékfolyás üledékeként pedig a debrit réteg.

A szakdolgozat egyik fő célja a lejtő irányának megbecslése volt. A mért adatok alapján pedig egy nagyjából D felől É felé mutató szállítási irány volt jellemző a felső-triász során a vizsgált területen.