Dinamikus faktoranalízis alkalmazása sekély felszínalatti vízre a Duna-Tisza közén
szakdolgozat
Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
geológus MSc
Duna-Tisza köze
dinamikus faktoranalízis
sekély felszínalatti vízek
Abstract:
Szakdolgozatomban a Duna-Tisza közére végeztem el a dinamikus faktoranalízist, amely segítségével sikerült meghatároznom a régió sekély felszínalatti vízszintjét kialakító háttérhatásokat, az un. faktorokat. A dinamikus faktoranalízis során 107 kút 15 éves idősorát használtam fel.
Az adatrendezés és az adatpótlás után első lépésben klaszteranalízist végeztem. A klaszteranalízis segítségével csoportosítottam a kutakat, majd a diszkriminancia analízis segítségével ezt a csoportosítást pontosítottam. A csoportok területi elhelyezkedése kirajzolta a Duna-Tisza közén a be-, illetve a kiáramlási területeket.
Ezt követően a dinamikus faktoranalízis alkalmazásával három faktoridősort becsültem meg és azonosítottam. Ezek a faktorok írják le legjobban a vízszintet befolyásoló folyamatokat, tehát olyan háttértényezőket kerestem, amik a legjobban korrelálnak a faktoridősorokkal.
Az első faktor a legmagasabb korrelációt (0,8599) a csapadék október és április közötti időszakban mért mennyiségének integrált eltérése mutatta, így a sekély felszín alatti vízjárást legjobban befolyásoló tényező a csapadék.
A második faktor a vízkitermelés mennyiségével korrelált a legjobban. A legmagasabb korrelációt a kutak vízszintjéből becsült faktoridősorok klaszteranalízise után kapott csoportok alapján tudtam megállapítani, a korrelációs együttható értéke 0,7865 lett. A várt egy-két éves eltolás helyett már az adott évben jelentkezett a vízkitermelés hatása, aminek az oka a Duna-Tisza közén, a felszínen és a felszín közelében található rétegek magas vízvezető képessége.
A harmadik faktor a Turc-képlettel számított tényleges evapotranszspiráció értékeivel mutatott magas korrelációt (0,7723). A második faktorhoz hasonlóan, itt is a faktoridősorok csoportosításával kaptam a legjobb eredményt. Munkám során azt is bebizonyítottam, hogy az evpotranszspiráció becslésére jobb módszernek bizonyul a Turc-képlet, mint a CARPATCLIM adatbázis használatával készült becslések.
A faktorok súlytényezőiből variogramokat és térképeket készítettem, amelyek jól mutatják, hogy a faktoridősorok jól és megbízhatóan becslik a struktúrált folyamatokat, háttértényezőket, amik a sekély felszínalatti vízszinteket befolyásolják.