A tétel áttekintő adatai

Témavezető
dc.contributor.advisor
Fodor, László
Szerző
dc.contributor.author
Héja, Gábor 
Elérhetőség dátuma
dc.date.accessioned
2015-06-26T08:34:01Z
Rendelkezésre állás dátuma
dc.date.available
2015-06-26T08:34:01Z
Kiadás
dc.date.issued
2015
Uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/20492
Kivonat
dc.description.abstract
Szakdolgozatom célja a Keszthelyi-hegység és nyugati előterének (Zalai-medence északi része) szerkezetföldtani elemzése, különös tekintettel a területet a krétában ért gyűrődésre. Itt ugyanis a fő kompressziós szerkezetek É-D csapásúak, ami eltér a középhegységi szinklinális ÉK-DNy-i csapásától. Nem tisztázott, mi okozza kompressziós szerkezetek csapásváltását, a kompressziós fázisok számát és korát illetően is ellentétes vélemények láttak napvilágot (Tari 1994; Fodor 2010) A Keszthelyi-hegységben felszínre bukkannak a felső-triász képződmények, így itt lehetőség nyílt mezotektonikai adatok gyűjtésére. Ezek közül a legfontosabbak a karcos vetők, melyekből Jacques Angelier programjának segítségével tudtam az egykori feszültségmezőkre vonatkozóan pontos számításokat végezni. A Keszthelyi-hegység nagy hátránya, hogy a késő-triász–késő-miocén üledékhézag miatt nehéz a fázisok közti korbesorolás. Ezért itt meg próbáltam az egyes deformációs fázisok közt relatív sorrendet felállítani, nagyrészt a gyűrődéshez való viszony alapján. A Zalai-medencében 3D szeizmikus adatok alapján vizsgáltam a mezozoos aljzat szerkezeti felépítését. Itt teljesebb a rétegsor, így kedvezőbb lehetőség nyílik a korbesorolásra. Eme terület hátránya, hogy vetőkarcok hiányában csak becsülni lehet a töréses szerkezetek kinematikáját. Ebben a keszthelyihegységi adatok nyújtanak segítséget. A két vizsgálati részterületet egy K-NY csapású földtani szelvénnyel kötöttem össze (mellékletek). Munkám során 12 deformációs fázist különítettem el. Ezek közül csak a legfontosabbakat ismertetem röviden. Mindkét vizsgálati részterületen megjelennek idős, gyűrődés előtti ÉKDNy- i extenziós feszültségmező (D2), melynek szerkezetei nagy hatással voltak a következő gyűrődési fázisokra. Értelmezésem alapján a területet kétfázisú gyűrődés érte. A gyűrődés fő szakasza a NyÉNy-KDK-i kompressziós (D3) feszültségmezőre tehető. Ezután megjelenik egy (É)ÉNY-(D)DK-i kompressziós (D4) feszültségmező is, mely szelíd redőződéssel járt. A felszíni, és szeizmikus adatok alapján megfigyelt rámpaantiklinálisok alapján kijelenthető, hogy a térség gyűrődései flat-ramp-flat geometriájú rátolódásokhoz köthetőek. Alárendelten vetőharapódzási redők (fault-propagation fold) is megjelennek. Ez jól összeegyeztethető Tari (1994) modelljével, mely szerint a Dunántúli középhegységi Egység egy gyűrt-pikkelyes öv. 102 Szelvényemben a fő eltérés az eddigi modellektől (Tari 1994; Fodor 2010), hogy a fő rátolódások nem mindig emelkednek a felszínre. A rátolódás gyakran felszín alatti felső lenyesésben végződik el. Az elmozdulás ilyenkor kisebb rátolódások mentén oldódik fel, melyek talpi lenyesése egybeesik a főrátolódás tetőlenyesésével. A D3 D4 szerkezeteket diszkordánsan szenon üledékek fedik. A rátolódások egy része a szenon (D5) és a középsőmiocén (D9) során normálvetőként reaktiválódott. A D6 fázishoz ÉK-DNy-i kompressziós szerkezetek tartozhatnak, de ezek akár elcsavarodott D3 redők is lehetnek. Ezt a csapásváltást valószínűleg, a lenyesésben jelentkező inhomogenitás okozza.hu_HU
Nyelv
dc.language.iso
magyarhu_HU
Cím
dc.title
A Keszthelyi-hegység és nyugati előterének szerkezetfejlődése, különös tekintettel a kréta deformációkrahu_HU
Kivonat angolul
dc.description.abstracteng
The goal of the present work is to investigate the structural geometry and evolution of the Keszthely Hills and northern Zala Basin. The main aim was the analysis of the retaceous folding of the study area, which is situated in the southwestern part of the Transdanubian Range. The Keszthely Hills are made up Upper-Triassic and Neogene rocks. In its subsurface continuation, in the northern Zala Basin, the Triassic-Jurassic is covered by late Cretaceous (Gosau), Paleogene and Miocene sediments. In the Keszthely Hills, where the Mesosoic basement on the surface, I carried out classical field structural measurements. In the Zala Basin, where the Mesozoic basement on the subsurface I used 3D and 2D seismic data The N-S strike of the main compressional structures of the study area differs from the NE-SW striking synclinal axis of the Transdanubian Range. Thus previous works could not define precisely the number and ages of the compressional events. I could separate 12 deformation phases, but in the MSc thesis I discuss only the most important ones. There is a NE-SW extensional phase (D2) which appeared before the major folding phases. One of the most important deformation of the study area is the two-phase folding. The first WNW)-ESE compression (D3) is based on fault slip and seismic data. Note that the related folds suggest rather a ENE-WSW compression. The second deformation was a NNE-SSW compression (D4). All of these structures are overlain by Senonian sediments. There are two main extensional events with Senonian (D5) and Middle Miocene age (D9). During this time the Cretaceous thrusts were usually reactivated as a normal fault. I was able to identify map-scale structures (ramp-anticlines related to flat-ramp-flat detachment surfaces) in the dolomite quarries of the Keszthely Hills (Fig.1/A). All these structures are in agreement with the model of Tari (1994), and supports that the Transdanubian Range is a thrust and fold belt.hu_HU
Terjedelem
dc.format.page
118hu_HU
Szerző szervezeti egysége
dc.contributor.inst
ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Földtudományi Központ Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékhu_HU
Kulcsszó
dc.subject.hu
szakdolgozathu_HU
Kulcsszó
dc.subject.hu
Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékhu_HU
Kulcsszó
dc.subject.hu
geológus MSchu_HU
Kulcsszó
dc.subject.hu
Keszthelyi-hegységhu_HU
Kulcsszó
dc.subject.hu
szerkezetföldtani elemzéshu_HU
Típus
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Kiadás éve
dc.description.issuedate
2015hu_HU
A hallgató szakja, szakpárja, szakiránya
dc.description.course
Geológus MSchu_HU
Hallgatói azonosító
dc.identifier.neptunid
BHGTO7


A tételhez tartozó fájlok

A Keszthelyi-hegység és nyugati előterének szerkezetfejlődése, különös tekintettel a kréta deformációkra
 

Ez a tétel a következő gyűjteményekben található meg

A tétel áttekintő adatai