Hímesháza környéki pannóniai üledékek őskörnyezeti rekonstrukciója
geológus MSc
Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
üledékképződés
tavi üledékek
Mecsek
Absztrakt:
A késő-miocén tavi üledékek, a Mecsek környezetében, kevéssé ismertek. Dolgozatomban, egy, Hímesháza (Baranya megye) melletti homokbányát vizsgáltam, amely változatos litológiával és szedimentológiai bélyegekkel bír. A képződmény középső-miocén (bádeni) mészkőre települ, a Mórágyi Gránit Formáció közvetlen szomszédságában. Utóbbi formáció szolgáltatta a fő üledéket, a vizsgált rétegsor alsó felében. A rétegsor négy szakaszra bontható. Alsó része homokosabb és kavicsosabb arkóza rétegek váltakozásából áll. Az egyes rétegek törmelékfolyás üledékének értelmezhetők. A rétegdőlések a bányában igen változékonyak, akár ellentétes dőlésirányok is mérhetőek. A bányafalakon gyakran megfigyelhetőek szinszediment szerkezeti mozgásra utaló deformációs szalagok. A második egység szublitorális molluszkákban gazdag agyag. Az erre következő, jelentős vastagságú finomhomokos egység, éles határral települ az agyagra, ami erőltetett regressziót sejtet, amit alátámaszt, hogy a homokban főként litorális kagylókat találunk. A monoton homokos rétegsort, durvatörmelékes rétegek szakítják meg, amelyekben találunk, helyi üledékforrásra utaló klasztokat. Erre szintén szublitorális agyag települ.
Az alsó, arkózás egység feltehetően, egy törmelékfolyással építkező, hordalékkúp delta üledéke. Az agyag, vízszintemelkedést és a helyi üledékforrás visszaszorulását jelzi. A harmadik egység, torkolati zátony/túrzás előterében felhalmozódó viharüledékeként értelmezhető.
A rétegsorban található molluszák, a Congeria rhomboidea biozónára utalnak (8-6 millió év). Ebből arra következtethetünk, hogy a vízszintváltozások, rövid időn belül játszódtak le.