A megújuló kereszténység a 12. században: A Libellus de diversis ordinibus et professionibus qui sunt aecclesia világképe
forrás
12. sz.
egyháztörténet
Absztrakt:
A dolgozat egy 12. századi egyháztörténeti forrást, a Libellus de diversis ordinibus et professionibus qui sunt in aecclesia címen ismert munkát vesz vizsgálat alá. A forrás szerzőjének kiléte ismeretlen, mindössze annyit tudunk róla, hogy nevének kezdőbetűje R., vélhetően Liége egyházmegyéjében működött, és minden bizonnyal reguláris kanonok volt. A mű a 12. századi egyház állapotáról szóló értekezés, amelyben az ismeretlen kanonok kísérletet tesz rá, hogy csoportosítsa, kategorizálja korának keresztény közösségeit. A Libellus a 12. századi kereszténység sokszínűségét igyekszik átláthatóbbá tenni azzal, hogy bizonyos szempontú rendszerbe foglalja az egyház csoportjait. Szerzője a csoportosítás során egy érdekes tulajdonságáról is tanúbizonyságot tesz: az egyházi sokféleséghez szembeötlően elfogadó, nyitott módon viszonyul. A század egyházi pluralizmusát Isten világot elrendező tervének részeként mutatja be, azt állítja, hogy minden közösség és csoport feladattal, rendeltetéssel bír. Éppen ezért az egyházi rendek sokféleségét el kell fogadni.
A dolgozat arra tesz kísérletet, hogy feltárja a Libellus szerzőjének elfogadó állásfoglalása mögött rejlő okokat. Ennek érdekében először megvizsgáltam a 12. század egyházi sokszínűségéhez vezető változásokat. Majd a forrás megengedő hangvételét egy konkrét példa részletes elemzésén, a Libellus és a bencés Regula közti kapcsolat vizsgálatán keresztül mutattam be. Ezt követően körvonalaztam egy fontos jelenséget, amelyet „12. századi individualizmusnak” neveznek, majd az eszmeáramlatot a fent említett nyitottsággal kapcsoltam össze. Végül rámutattam, hogy a Libellus sokféleséghez való elfogadó viszonyulása a 12. században más szerzők műveiben is megjelenik. Dolgozatom zárásaként pedig a Libellus (és más források) megengedőségét, individualizmusát a „12. századi reneszánsz” néven ismert átalakulás keretében helyeztem el.
A Libellus nem egyszerűen képet rajzol a 12. századi keresztény egyház állapotáról, de olyan folyamatokba ágyazható be, amelyek alapjaiban formálták át a keresztény Európa szellemiségét. Régóta ismert tény, hogy a 11-12. század sok szempontból fordulatot jelent a középkori Európa történetében, többek között a gondolkodásban is nagy változásokat hozott. A Libellus pedig jelentős segítséget nyújt a korszak során végbement, komoly változásokat hozó új keresztény szellemiség megértésében.