New Cooperatives Based on the Solidarity Economyinsights from Hungary
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
economy
solidarity
networking
participatory governance
Hungary
Italiy
Szociológia D. I./Szociológia
gazdaság
szolidaritás
hálózatok
részvételen alapuló kormányzás
Magyarország
Olaszország
Abstract:
Ez a doktori tanulmány hozzájárul az új szövetkezetek koncepciójának kidolgozásához a szolidáris gazdaság keretein belül. A szolidáris gazdaság alternatívát nyújt a kapitalista és az állami gazdasági rendszerekkel szemben, azzal a céllal, hogy a közösség javát szolgálja, átalakítva a köz-, a magán- és a harmadik szektort. A szolidáris gazdaságról folytatott viták mellett az érdeklődés a szövetkezetek iránt, amelyek az szolidáris gazdaságnak alapvető partnerei, az utóbbi időben növekedett. Ez a kutatás a 2008-as gazdasági válság óta előtérbe került, új szövetkezetekre összpontosít.
A tanulmány különböző aspektusokat vizsgál az új szövetkezetek terén, ideértve gazdasági és kormányzati modelljeiket, stratégiáikat a demokratikus jellegük megőrzésére, valamint az ezzel kapcsolatos új fogalmakat és gyakorlatokat, kihívásokat és korlátokat, valamint az új és korábbi szövetkezetek közötti különbségeket. A kutatás főként Magyarországra összpontosít, ugyanakkor Olaszországot is bevonja a perspektíva szélesítése érdekében, mivel jelentős szövetkezeti hagyománnyal rendelkezik, és új szövetkezetek is felbukkantak. Fontos tisztázni, hogy a “szövetkezet” kifejezés ebben a tanulmányban az szervezetek működési struktúrájára utal, amely a kollektív tulajdonlást, termelést és megosztást hangsúlyozza, nem pedig a jogi státuszukra. Magyarországon ismert kutatási szervezetek, mint például a Gólya és a Cargonomia, amelyek mind kollektív szervezeteket képviselnek, részt vesznek a tanulmányban, a jogi státusztól függetlenül.
Ezenkívül a kutatás kiemeli annak jelentőségét, hogy az új szövetkezetek hullámát a szolidáris gazdaság kontextusában vizsgáljuk. Mindkét jelenség közös jellemzőkkel rendelkezik, például a hierarchiákkal szembeni ellenállással és a meglévő szocio-gazdasági rend alternatívájának kínálásával. Így a Gólya és a Cargonomia, szövetkezeti elveikkel összhangban, a szolidaritási gazdaság szélesebb gyakorlataiba illeszkednek.
A tanulmány a megalapozott elmélet (grounded theory) módszerét alkalmazza, és minőségi adatokat gyűjt félstrukturált interjúk és írásos és vizuális anyagok tartalomelemzése révén az új kooperatívák témájában. A megalapozott elmélet módszerére induktív jellege miatt esett a választás, mivel a szolidaritási gazdaság koncepciója Magyarországon még fejlődés alatt áll, és kevésbé kutatott terület, más régiókkal összehasonlítva. Az induktív gondolkodás alkalmas megközelítést biztosított a tanulmányhoz.
A végső mintában 36 résztvevő vett részt, és összesen 48 interjú készült, beleértve a követő interjúkat. A gyűjtött adatok kódolási elemzésen estek át a releváns fogalmak és kategóriák azonosítása érdekében, amelyek az alapját képezik a megalapozott elmélet módszerére épülő tanulmány elméletének. Végül a tanulmány három központi kategóriát azonosított: szolidaritás, hálózatépítés és részvételi kormányzás, amelyek főként az új szövetkezetek gazdasági és kormányzati modelljeit érintik. A szolidaritás mint alapvető társadalmi folyamat jelent meg az új szövetkezetek gazdasági és kormányzati területein. Ez a központi kategória rávilágít arra, hogy mit jelent a szolidaritás a szövetkezeti tagok számára. A hálózatépítésfontos gazdasági modellként jelent meg, míg a részvételi kormányzás vált az új szövetkezetek elsődleges kormányzati modelljévé. Ezeknek a központi kategóriáknak a dinamikája részletesen kifejtésre kerülnek a tanulmány céljainak teljesítése érdekében. Emellett a kutatás feltárja az új szövetkezetek korlátait a gyakorlati alkalmazásukban és megvizsgálja az új és korábbi szövetkezetek közötti különbségeket az interjúkból származó betekintések alapján.