View Item 

Sámánnők és női uralkodók szerepének újraértelmezése

Barát, Laura
Date: 2024
Subject: Yayoi-period
Kofun-period
female shamans
Himiko
Iyo
Queen Mother of the West
hime-hiko sei
matriarchal society
patriarchal society
sacral authority
Yayoi-kor
Kofun-kor
női sámánok
Himiko
Nyugati Királyi Anya
hime-hiko sei
matriarchális társadalom
patriarchális társadalom
szakrális hatalom
URI: http://hdl.handle.net/10831/106773
DOI: 10.38144/TKT.2024.1.3

Abstract:

Jelen tanulmány a nők, az uralkodás és a szakrális hatalom – jelen esetben a sámánizmus – összefüggéseit tárgyalja a késő Yayoi- és Kofun-kori japán társadalom kontextusában. A tanulmány központjában Wa ország királynői, Himiko és Iyo állnak, illetve az ő helyük – vagy annak hiánya – a hagyományos japán uralkodók között. A téma Magyarországon ugyan kevésbé ismert, külföldi viszonylatban azonban alaposan vizsgált témáról van szó. Kutatásom során főként másodlagos forrásokból dolgoztam, amelyekből összegyűjtöttem a témámhoz kapcsolódó fontosabb tanulmányokat, és ezeket ütköztetve vontam le saját következtetéseimet. Habár a nemzetközi szakirodalom gyakran foglalkozik ezzel a kérdéssel, az általam vizsgált kutatások nagy része nem került kapcsolatba egymással, ezért úgy vélem jelen tanulmány új perspektívát tud nyújtani.

Himiko és Iyo a japán krónikákban, a Kojiki-ben és a Nihonshoki-ban nem jelennek meg, annak ellenére, hogy a Gishi című kínai krónika részletesen beszámol Himiko uralkodásáról. Ennek oka az lehet, hogy a későbbi császári dinasztia apaági trónutódlási rendszerébe nem tudták őket beleilleszteni. Ekkor még ugyanis vagy nem létezett szabály az örökösödést illetően, vagy valamilyen nőközpontú örökösödésről lehetett szó. A Kofun-kor középső felétől már az archeológiai leletek alapján arra lehet következtetni, hogy ekkor már megkezdődött az átmenet egy patriarchálisabb társadalom felé. Ez nagyobb valószínűséggel bizonyult egybefüggő folyamatnak, mintsem egy vallási forradalom (Ellwood 1990) eredményének. Elképzelhető, hogy Himiko idejében Japánban is elterjedt volt a Nyugati Királyi Anya matriarchális kultusza, akinek avatárjaként Barnes (2014) Himikót feltételezi. Jelen tanulmány amellett foglal állást, hogy mivel ez már a mítosz késő Han-kori változata volt (amelyben már megjelenik a Királyi Anya párja, a Keleti Királyi Apa is), valójában már ez is egy lépés volt a patriarchalizálódás felé – tulajdonképpen ez fektethette le a későbbi hime-hiko szei (duális női-férfi uralkodás) hagyományát. A legnagyobb hatást azonban a militarizálódás fejtette ki erre a folyamatra, amely már jóval Himiko uralkodása előtt megkezdődött. Mindazonáltal kijelenthetjük, hogy ebben a korban még a szakrális és a politikai vezető szerepe nemtől független lehetett.

Abstract:

This study discusses the connections between women, governance, and sacred power – specifically in this case shamanism – in the context of late Yayoi and Kofun-period Japanese society, focusing on the queens of the Wa country, Himiko and Iyo, and their place – or absence thereof – among traditional Japanese rulers. While the topic is less known in Hungary, it is a frequently researched subject in Japan and in other foreign countries. In my research, I mainly relied on secondary sources, collecting relevant studies related to my topic and drawing my own conclusions by comparing them. Although the topic has been extensively researched abroad, most of the studies I examined were not in direct contact with each other, which is why I believe that this study can offer a new perspective. Himiko and Iyo do not appear in the Japanese chronicles Kojiki and Nihonshoki, although the Chinese chronicle Gishi gives a detailed account of Himiko’s reign, possibly because the two queens could not be incorporated into the patrilineal succession system of the later imperial dynasty. At that time, there might not have been a rule regarding inheritance or there could have been some form of female-centric inheritance. From archaeological findings starting from the middle of the Kofun-period, it can be inferred that a transition toward a more patriarchal society had already begun. This was likely a gradual process rather than the result of a religious revolution (Ellwood, 1990). It is conceivable that during Himiko’s time, the cult of the Queen Mother of the West, proposed by Barnes (2014) as an avatar of Himiko, was widespread in Japan. This study argues that since this was already a late Han-period version of the myth (which includes the counterpart of the Queen Mother, the King Father of the East), it was actually a step towards patriarchalisation, laying the foundation for the later tradition of dual female–male rule known as hime-hiko sei. However, the greatest impact on this process was exerted by militarisation, which had already begun before Himiko’s reign. Nevertheless, we can state that during this era, the roles of the sacred and political leaders were not dependent on gender.

Show full item record

Files in this item

Sámánnők és női uralkodók szerepének újraértelmezése
Name: 03-Barat_TKT_2024-1.pdf
Size: 365.7Kb
Format: PDF
View/Open