A fehér nyár ektomikorrhiza-képző gombáinak vizsgálata egy félszáraz homokterületen
TDK dolgozat
fehér nyár
ektomikorrhiza
Abstract:
A szárazföldi növények nagy részére jellemző, hogy gyökerükön keresztül valamilyen
gombával élnek kapcsolatban, ezt a mutualista együttélést mikorrhizának nevezzük. Maga
a mikorrhiza elnevezés Franktől (1885) származik. TRAPPE, J. M. (1996) definíciója
szerint a mikorrhizák: „az abszorpció kettős szervei, melyek akkor jönnek létre, mikor
szimbiotikus gombák kolonizálják a legtöbb szárazföldi növény és számos vízi és epifiton
egészséges felszívó szerveit (gyökerek, rhizómák, talluszok)”. A mikorrhiza kapcsolatok
két fő csoportját az ektomikorrhizák és az endomikorrhizák alkotják. Az
endomikorrhizákra jellemző, hogy a hifák behatolnak a gyökér kéregsejtjeibe, és ott
alakítják ki a rájuk jellemző morfológiai képleteket, amelyek tulajdonképpen az
apoplasztikus tér betüremkedésének tekinthetők (SMITH, S. E. – READ, D. J. 2008).
Ezzel szemben az ektomikorrhizák esetében a gomba hifái nem hatolnak be a gyökér
kéregsejtjeibe, innen ered az ektomikorrhiza elnevezés is (WEBSTER, J. – WEBER, R. W.
S. 2007). A két fő mikorrhiza típuson belül még további altípusokat is elkülönítünk: az
arbuszkuláris, erikoid, arbutoid, monotropoid és orchid mikorrhizákat (SMITH, S. E. –
READ, D. J. 2008). A különböző csoportok elkülönítésének alapja a kolonizáció formája,
a különböző morfológiai képletek, illetve a szimbiózist kialakító partnerek rendszertani
helyzete. A főbb típusok jellemzését az 1. táblázat tartalmazza. A szárazföldi növények
mikorrhizáltáságáról sok adat áll rendelkezésre, ezek alapján a különböző mikorrhiza
típusok gyakorisága a következőképpen alakul: az edényes növényfajok 73,3 %-ára
jellemző az arbuszkuláris mikorrhiza, 4,5 %-ára ektomikorrhiza, 1,2 %-ára erikoid
mikorrhiza és 0,7 %-ára orchid mikorrhiza. A szárazföldi növényfajok mindössze 18,4 %-a
nem alakít ki mikorrhiza kapcsolatot. Ezeket az arányokat a világ különböző részeiről
származó, körülbelül 8000 növényfajról információt nyújtó 128 publikáció alapján
számolták ki (BRUNDRETT, M. C. 2009)