Késő avar üveggyöngyök összetétel-vizsgálata: különös tekintettel a mállási jelenségek kimutatására

Abstract

Századunk egyik jelentős kutatási területe kulturális örökségünk elemzése abból a célból, hogy pontosabban megismerjük múltunkat. Ehhez fontos információt szolgáltat az adott lelet készítési technológiája és a felhasznált nyersanyagai, amelyek az archeometria fő vizsgálati szempontjai. Ugyanakkor a környezettudományi szakemberek számára is egy kiemelkedő terület a régészeti tárgyak vizsgálata, tekintve, hogy több évszázadon keresztül eltemetetett állapotban örződtek meg, folyamatosan érintkezve környezetükkel. Így fontos kérdéseket vethet fel, hogy vajon milyen kölcsönhatások történhettek a befogadó talaj és a leletek között, azt az anyagi különbséget is figyelembe véve, amely az adott régészeti leletet illeti. Üvegtárgyakat tekintve kérdésként merül fel, hogy mennyire mállott az üveg anyaga, mitől fakult ki, vagy éppen ezek ellentettje. Az üveg gyártási technológiája és az alapanyagai a kezdetektől napjainkig csak alig változtak, manapság az anyagokat jobban tisztítják, valamint általánosságban gépek segítségével történik az a munka, amit régebben emberek végeztek, de az eljárás alapja ugyanaz maradt. Így fontos következtetéseket lehet levonni az üvegipar számára is, mint például egy üveg mitől őrizte meg a színét több száz éven keresztül, míg a mai üvegek 10-20 év alatt kifakulnak. Dolgozatunk célja az orosházi Bónum téglagyár területén feltárt késő avar kori temetkezési helyen talált üveggyöngyök mállottságának vizsgálata, valamint anyagösszetételi elemzések révén az alapüveg típusának és a színekért felelős elemeknek a meghatározása.