Gélek előállítása mikrogélekből

Abstract

Az irodalomban már régóta foglalkoznak gélek előállításával mikrogélekből. Ennek oka, hogy a keletkezett makrogélek a gyógyszerésztudományi területeken sokkal jobban alkalmazhatók. A mikrogélek nagy előnye, hogy a válaszidejük nagyon gyors, de az emberi szervezetben az ozmotikus nyomás hatására a szövetek károsodását okozhatja. Ez a probléma már nem áll fent makrogélek esetében, viszont a válaszidejük lassú. A mikrogélekből előállított makrogélek mindkét gél előnyös tulajdonságait ötvözi, gyors a válaszidő, de nagy a méret, így nem károsítja a szöveteket. A célom az volt, hogy olyan mikrogélekből állítsak elő makrogélt, amik között létrejövő összetartó erő az ellentétes töltésükből adódik. Az általam felhasznált mikrogéleknek mag-héj szerkezetük van, a hőmérséklet érzékeny magra építettem tisztán ionos héjat építettem. Munkám első részében az anionos iniciátorral készült mag jellemzését végeztem el. A következő lépésben azonos tulajdonságú kationos iniciátorral készült magot állítottam elő. Ezek után a kationos iniciátorral készült magra építettem tisztán kationos héjat. Utolsó lépésben az ellentétes töltésű mikrogélekből makrogéleket állítottam elő. A keletkezett gél szerkezete kompakt, ruganyos, és nem törékeny, hőmérsékletváltozásra adott reakciója gyors, és reverzibilis. Célkitűzésem, hogy az előállított gél hőmérsékletfüggő, és pH függő tulajdonságait vizsgáljam. További célkitűzésem, hogy a jövőben az előállított gélből aerogéleket készítsek, vizsgáljam a kialakuló szerkezetet, a kialakító mikrogélek összetételétől, és méretétől függően. Összességében elmondható, hogy sikeresen állítottam elő makrogélt mikrogélből, és a keletkezett gél hőmérsékletváltozás hatására adott válaszreakciója gyors, és reverzibilis.