Nyomozás felügyelet, középpontban a nyomozási határidőkkel
büntető eljárásjog
büntetés végrehajtás
Jogi Tanulmányok
Abstract:
A „büntetőeljárásban a nyomozó hatóság nem lehet más, mint az ügyész kinyújtott
karja”. A nyomozó hatóság önállón folytatott nyomozása felett az előbbi megállapítás
a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti
nyomozás felügyelet keretében érvényesül. Ennek lényege alapján az ügyész felügyel
arra, hogy a nyomozó hatóság a Be. rendelkezéseit megtartva végezze a nyomozást,
illetve, hogy az eljárásban részt vevő személyek a jogaikat érvényesíthessék. Ennek
keretében, a Be. 28. § (4) bekezdése alapján az ügyészt számos jogosítvány illeti meg,
így például nyomozást vagy feljelentés kiegészítést rendelhet el, melynek
lefolytatásával a nyomozó hatóságot bízhatja meg, betekinthet a nyomozás irataiba,
jelen lehet a nyomozási cselekményeknél, elbírálja a nyomozás során előterjesztett
panaszokat. Az ügyész egyrészt tehát a nyomozás törvényessége felett őrködik,
másrészt viszont az iratokba való betekintés révén a nyomozás irányával kapcsolatos
rendelkezéseket is tehet. Folyamatban lévő nyomozás során az iratokba való betekintés,
– például előterjesztett panasz vagy nyomozó hatósági állásfoglalás kérés hiányában –
leginkább a nyomozás határidejének meghosszabbításával kapcsolatban, az arra
irányuló nyomozó hatósági előterjesztés alapján lehetséges. Ez adja ezért a nyomozási
határidő jogintézményének a jelentőségét a nyomozó hatóság és az ügyész oldaláról
nézve.
De vajon meddig is tart, illetve tarthat egy nyomozás? Ha a határidőktől
elvonatkoztatunk, nyilvánvalóan addig, amíg sikerül kideríteni, hogy mi történt, illetve
amíg reális esély van arra, hogy sikerül ezt a tervezett és végrehajtott intézkedések
eredményeként beszerzett bizonyítási eszközök révén megtudni. Ha ebből indulunk ki,
egy nyomozás akkor lehet eredményes – a nyomozó hatóság és az ügyész
szempontjából –, ha gyorsan, szakszerűen és törvényesen végzik el azt.
Dolgozatomban a nyomozás határidejének szabályozását tekintem át, körbejárva
annak indokait, rövid történetét, hatályos rendszerét, az azzal kapcsolatos aggályokat,
valamint a lehetséges szabályozási modelleket.