A női fogvatartottak hazai jellemzői, kriminálstatisztikai adatok alapján

Abstract

A regisztrált elkövetők nemek szerinti megoszlása hazánkban az elmúlt húsz évben változóan alakult. Az elkövetők száma 1995 és 2011 között 120.000 és 140.000 között mozgott, azóta azonban csökkenésnek indult, s jelenleg is 110.000 alatt stagnál. Mint mindenhol a világon, így nálunk is a férfi elkövetők jelentős dominanciája befolyásolja az összesített statisztikát. Ennek következtében nem meglepő, hogy az elkövetők számának jelentős csökkenésével párhuzamosan a férfi elkövetők aránya csökken. A nők száma azonban másképp alakult, hiszen arányuk az 1995 körüli 11%-ról szinte folyamatosan emelkedett, s 2005 óta már stabilan 16-17% között mozog. Ez természetesen nem csak a felnőtt korú női elkövetőkre, de a fiatalabb generációra is jellemző, sőt! Ám jelen írás kizárólag a 18. életévet betöltött női elkövetőkre, s közülük is a szabadságvesztésre ítélt társaikra fókuszál. A fogvatartott nők aránya – párhuzamosan a regisztráltak arányával – szintén növekvő tendenciát mutat, még akkor is, ha esetükben lassabb folyamatról lehet csak beszélni. Míg 1995 körül a fogvatartottak között jócskán 5% alatti volt a nők aránya, addig ez a szám most, 2016 júniusában már 7% feletti. Több kutató is a női szerepek átalakulásával magyarázza a női bűnelkövetők és a fogvatartottak számának növekedését, mivel a nők munkaerőpiacra történő berobbanásával és a férfiaktól való független identitás kialakulásával már új típusú kriminalitásról beszélhetünk az esetükben. Ennek következtében pedig a passzív bűnsegédletet fokozatosan kezdi felváltani az aktív, kezdeményező, és sok esetben erőszakos elkövetési mód.