A véleménynyilvánítás szabadságának korlátai a közérdekű ügyek vitatása során

Abstract

A szabad véleménynyilvánítás a demokratikus és plurális berendezkedésű társadalmak azon alapintézményeihez tartozik, amelyek hiányában – általánosan elfogadott értékítélet szerint – valódi demokráciáról nem lehet beszélni. Mi is tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának, mint alapjogcsoportnak a körébe? Az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB határozatában kifejtett véleménye szerint a véleménynyilvánítás szabadságának mint a kommunikációs jogok anyajogának körébe tartozik: - a szólás és sajtószabadság; - az egyesülési és gyülekezési jog; - a lelkiismereti és vallásszabadság. Ezen alapjog kitüntetett szerepét jelzi anyajogként kezelése, amely címet a Sólyom László nevével fémjelzett Alkotmánybíróság gyakorlatában ezen kívül ez emberi méltósághoz való jog érdemelte csak ki. A szabad véleménynyilvánítás jogának kitüntetett szerepe ugyan nem vezet arra, hogy ez a jog – az élethez vagy az emberi méltósághoz való joghoz hasonlóan – korlátozhatatlan lenne, de mindenképpen azzal jár, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni.