A kistérség helye a magyar közigazgatás rendszerében
jogtudomány
Absztrakt:
Az emberi társadalmak irányításának, szervezésének leghatékonyabb eszköze a
több mint ötezer éves állam. Az állam szerepe, feladata folyamatosan változott a
történelem folyamán.1
Az állam funkciója, jelentősen átalakult a XVIII-XIX. században, amikor
megszületett a modern állam.2 A modern állam önmagáról alkotott képe, szerepe
is jelentős változásokon ment át, különösen az elmúlt század folyamán. A
XX. század államának középpontjába a közszolgáltatások nyújtása került. Mind a
szolgáltató, mind a szabályozó állam modellje arra kereste a választ, hogy hogyan
lehet a leghatékonyabban megszervezni a társadalom közszolgáltatásokkal való
ellátását.
A hatósági igazgatás differentia specificája a közhatalom közigazgatás – azaz a végrehajtó
hatalom – általi gyakorlása. A fenti ismérvek alapján tudjuk elhatárolni a
hatósági feladatok ellátását az állami közhatalom más megnyilvánulásaitól, így az
igazságszolgáltatástól és a törvényalkotástól. Mivel a hatósági feladatok is közösségi
szükségleteket elégítenek ki, s a közösség is szervezi ellátásukat, ezért a
hatósági igazgatás is a tágan értelmezett közszolgáltatások közé tartozik.3 A szűkebb
értelemben vett közszolgáltatásoktól szintén a közhatalom gyakorlása választja
el a hatósági igazgatást.
Vizsgálataim középpontjában a kistérségi közigazgatás áll. A területfejlesztésről
és területrendezésről szóló 1996: XXI. tv. meghatározza mind a kistérség,
mind a városkörnyék fogalmát.4 Kistérség alatt olyan városkörnyéket értek, amelynek
központja városi funkciókkal rendelkező városi rangú település. Az Ötv. a várossá nyilvánítás
szempontjaival kapcsolatban csak annyit mond ki, hogy az kellőképpen
fejlett és térségi szerepkörrel rendelkezik. A város – a jelenlegi területszervezési
törvény szerint is – közigazgatási, oktatási, kulturális, kereskedelmi és ipari központ. 1989-et követően ugrásszerűen megnőtt a magyar városok száma, és számos
olyan település is elnyerte a városi címet, amely nem látott el városi funkciókat.5
A dolgozat célja, hogy röviden áttekintse a kistérség helyét a magyar közigazgatás
rendszerében. Az elemzés során tekintettel voltam a magyar közigazgatás
múltjában megjelenő járási és városkörnyéki igazgatási szabályozásokra. A
jelen és a jövő megértéséhez a múlt szabályozásán kívül fontos megismerni az
alsó középszintről alkotott különböző közigazgatási jogi és közigazgatástudományi
elméleteket. A kistérség nem légüres térben helyezkedik el, ezért
szükséges, hogy meghatározzam a megyei és települési közigazgatás feladatait is.