Az Iráni Iszlám Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolata a XX. század utolsó harmadában
jogtudomány
Iráni Iszlám Köztársaság
Amerikai Egyesült Államok
Abstract:
Jelen írásom alapjául a 2000/2001. tanévben írott, 1979, a fordulat éve, az iszlám
forradalom, Irán a reformok útján (Irán a XX. Század utolsó harmadában) című
évfolyamdolgozatom, és az Iszlám és demokrácia? Az Iráni Iszlám Köztársaság a
reformok útján (Irán 1997-től napjainkig) című szakdolgozatom szolgált. Évfolyamdolgozatomban
és szakdolgozatomban az Iszlám Köztársaság kül- és belpolitikáját
egyaránt vizsgáltam. Jelen dolgozatomban azonban a terjedelmi korlátok
miatt igyekeztem kiválasztani egyetlen témát, és azt részletesebben körüljárni. Az
amerikai-iráni kapcsolatokra esett a választásom. Az Iráni Iszlám Köztársaság és az
Amerikai Egyesült Államok kapcsolata nem mondható hétköznapinak. A második
világháborút követően, Mohammad Reza Pahlavi1 sah uralma alatt az USA és Irán
viszonya rendkívül jó és igen szoros volt. Az 1979-es iszlám forradalmat követően
azonban jelentős változás állt be Washington és Teherán kapcsolatában. A szoros
partnerségből gyűlölködés lett, ahol a két fél egymást „Nagy Sátánnak” és „Törvényen
kívülinek” nevezte. Ruhollah Khomeini ajatollah2 halálát követően, az 1990-es
évek második felére azonban némileg normalizálódott a két ország viszonya. De a
Bill Clinton vezette amerikai kormányzat békülékenyebb politikáját George W. Bush
elnökségével a „kemény kéz” politikája váltotta fel, 2001. szeptember 11-ét követően
pedig egy még bonyolultabb helyzet állt elő Washington és Teherán viszonyában.
Az alábbiakban kísérletet teszek azon kérdések megválaszolására, amelyek a
két ország – különlegesnek mondható – kapcsolatában felmerülnek. Mi az oka az
Amerikai Egyesült Államok és az Iráni Iszlám Köztársaság kölcsönös gyűlölködésének?
Hogyan alakult a két ország kapcsolata Khomeini ajatollah 1979-es hatalomra
kerülését követően, az 1980-as években, majd az ajatollah halála után az 1990-es
évek első felében? Milyen hatása volt az amerikai-iráni kapcsolatokra Mohammad
Khatami reformista elnök 1997-es megválasztásának, és a Khatami elnök által meghirdetett külpolitikai nyitásnak? A legfontosabb kérdés 2001. szeptember 11-ét
követően pedig talán az: van-e rá lehetőség, hogy Irán és az Egyesült Államok kapcsolata
normalizálódjon a jövőben, vagy továbbra is az ellenségesség határozza meg
Washington és Teherán kapcsolatát?