A régiók szerepe az Európai Unió formális döntéshozatalában
Európai Unió
jogtudomány
Absztrakt:
Dolgozatom célja a szubnacionális középszintek európai integrációs szerepének a
bemutatása. Tekintettel hazánk uniós csatlakozására és a magyarországi regionális
reformtörekvésekre, arra keresem a választ, hogy az új évezred Európai Uniójában
milyen lehetőségekkel rendelkeznek a régiók − köztük az esetleges majdani, már
nem pusztán tervezési-statisztikai magyar régiók − érdekeik szupranacionális megjelenítésére
a formális uniós döntéshozatalban. A terjedelmi korlátok miatt nem
foglalkozom a regionális politika célterületeként megjelenő régiókkal, illetőleg a
tagállamokon belül kialakított részvételi formákkal sem, pusztán a régiók európai
integrációs szerepének egyetlen szegmensével, a szubnacionális középszintek kollektív,
intézményesített megjelenésével foglalkozom.
Hans Peter Ipsen német jogtudós megfogalmazása nyomán az Európai Közösség
„föderális vakságaként” (Landesblindheit) jellemezhető az európai integrációnak
az alapító szerződéseket követő első időszaka.1 Noha a szerződések nem mellőzték
teljesen a szubnacionális entitások elismerését,2 a közösség mégis a szigorúan vett
(nemzet)állami alapokon jött létre. Az európai integráció hajnalán így az akkoriban
létező két európai szubnacionális középszint, a német Land és az olasz régió egyértelmű vesztesek voltak, mivel elveszítve a közösségi szintre került kérdésekben a
formális befolyásolás lehetőségét (Mitwirkungsrechte), kimaradtak az európai döntéshozatalból.
Tény azonban, hogy az alapító szerződés aláírásának időpontjában az alapító
„Hatok” közül egyedül Németország és Olaszország rendelkezett csak decentralizált
államszerkezettel, a többi állam mind a francia centralizált modell szerinti unitárius
állam volt. Ráadásul az olasz régiók esetében sem beszélhetünk teljes mértékben
regionális berendezkedésről, mivel, bár Olaszország volt az első olyan állam,
amely 1947-es alaptörvényében alkotmányos szinten is megjelenítette a régiókat −
akkor még csak az öt különleges jogállású régiót3 −, azok tényleges intézményesülése
csak az 1970-es alkotmányreformmal ment végbe.