Környezeti mintavételezés

Abstract

A környezetben lezajló természetes és mesterséges folyamatok megértéséhez, azok hatásainak vizsgálatához elengedhetetlen ezeknek a folyamatoknak a rendszeres megfigyelése, a bekövetkező változások nyomon követése. A környezet állapotának vizsgálata egy összetett munkafolyamat, amelynek minden egyes elemét megfelelő körültekintéssel kell elvégezni, ellenkező esetben a vizsgálat eredménye nem avalós helyzetet fogja tükrözni. Ennek következményeként a környezetben bekövetkező változások esetleges káros hatásait nem tudjuk elhárítani. Mivel a vizsgálandó környezeti elemek sok esetben nem vizsgálhatók teljes egészükben, ezért mintavételre van szükség, amelynek reprezentatívnak kell lennie annak érdekében, hogy az eredmények extrapolálhatók legyenek a teljes eredeti sokaságra. A hallgatók a tananyag elsajátításával képesek lesznek helyesen kiválasztani az egyes konkrét esetekben alkalmazható mintavételi módszert, tisztában lesznek annak elvi alapjaival, ismerik, és ki tudják küszöbölni a lehetséges hibaforrásokat. Mivel az egyes vizsgálatok (pl. kémiai, biológiai, geológiai stb.) rendkívül szerteágazóak, és esetenként teljesen eltérő mintavételi szemléletet és stratégiát követelnek, – egy általános bevezetést követően – az egyes területekhez tartozó mintavételezési tudnivalók elkülönítetten kerülnek tárgyalásra. A jegyzet első fejezetében bemutatásra kerülnek a mintavétel legfontosabb elvi alapjai és mennyiségi összefüggései. A második fejezet tárgyalja a környezet- földtudományi mintavételezést, ezen belül a talaj, a talajlevegő, a felszíni és felszín alatti vizek, a salakok, pernyék, meddők és a kőzetek mintavételezését. A harmadik fejezet a kifejezetten kémiai vizsgálatok céljára történő mintavételezést mutatja be az alábbi közegekben: felszíni víz, csapadék, hulladék, szennyvíz, humán és légköri minták. A negyedik fejezet taglalja a biológiai mintavételezésen belül a növényi, állati szervezetek vizsgálatára történő, valamint a mikrobiológiai célú mintavételt. A jegyzetet fejezetenként irodalomjegyzék és kötet végén fogalomtár egészíti ki.