Lexikai interferenciák és kódváltási stratégiák második generációs magyar–francia kétnyelvű beszélők nyelvhasználatában

Abstract

Tanulmányomban a magyar–francia kétnyelvű beszélők strukturális nyelvvesztését kontaktusjelenségek megjelenésén keresztül vizsgálom. Bemutatom, csoportosítom és magyarázatot keresek a 2FM beszélőktől általam gyűjtött nyelvi anyagban megtalálható legfontosabb lexikai jelenségekre. A strukturális nyelvvesztés témakörén belül alexikaikérdésekkel és az ezzel szorosan összefüggő kódváltásjelenségekkel foglalkozom részletesen. A lexikai interferenciajelenségek nagyszámú korpuszbeli előfordulása is mutatja a francia nyelv dominanciáját, a 2FM beszélők magyar nyelvhasználatára gyakorolt hatását. Az intralingválisjelenségek, majd az interlingválisjelenségek 2FM-beli előfordulását is számba veszem. Az interlingvális jelenségek kö- réből a közvetlen kölcsönzések mindig bázistartó kódváltás-típusú interferencia hatására jönnek létre az átvevő nyelvben, hangalakjuk az átadó nyelv hangalakjával egyezik meg. Közvetlenszókölcsönzéssel közvetlen kölcsönszók (pl. az iskolával kapcsolatos szavak, mint a mémoire ’szakdolgozat’ vagy a classe préparatoire ’egyetemi előkészítő osztály’ stb.), hangalakkölcsönzéssel alaki kölcsönszók (pl. ifi a hifi helyett) jelennek meg a korpuszban. Közvetettkölcsönzés esetén nem kerül be idegen morféma az átvevő nyelvbe, így tükörkölcsönzés hatására tükörszó vagy tükörkifejezés keletkezik (pl. ők cseréltek nevet, a nevet változtattak kifejezés helyett). Ezek a kalkkölcsönzések dátumokban, tükörszók előfordulásában, passzív szerkezetekben, eltérő vonzathasználatban mutatkoznak meg a második generációs francia-magyar kétnyelvűek nyelvhasználatában. Közvetett kölcsönzés a jelentéskölcsönzés is, amely jelentésbeli kölcsönszók létrejöttét eredményezi (pl. butik ’bolt, üzlet’ általános értelemben, a francia jelentést használva, a szűkebb magyar ’ruhaüzlet’ jelentés helyett). A szószintű és mondatszintű kódváltásjelenségek vizsgálata során az általam gyűjtött anyagban akad példa mind a bázistartó, mind a bázisváltó, mind a bázisváltogató kódváltásra. Külön csoportot alkotnak azok a benyomáskeltő kifejezések, jelentésnélküli töltelékszavak, amelyeket a szakirodalom mondaton kívüli kódváltá- soknak nevez (LANSTYÁK 2006: 31), és akár egymagukban állva is egy egész kifejezésnek felelnek meg (pl. alors, voilà). A különböző kódváltás-tipológiákat a korpuszból vett példák segítségével ismertetem, majd a kódváltás okait, pragmatikai funkcióit veszem számba a második generációs francia-magyar kétnyelvű beszé- lőknél. Reményeim szerint a megkezdett kutatásokat az első és harmadik nemzedék tagjaira is kiterjesztve szélesebb körben, még több adatközlő bevonásával tudom majd folytatni.