A késő-Kréta ajkai kőszénformáció borostyánjai és kétszárnyú (insecta: Diptera) faunája

Abstract

A borostyánok a legjobb ősmaradvány-megőrző közegek közé tartoznak, számtalan élőlénycsoport fosszilis képviselőit csak ezekből a kövekből ismerjük. Fosszilis gyantát már a karbon korból is ismerünk, tömegessé azonban csak jóval később, a kréta folyamán váltak, több tucat lelőhelyet ismerünk szerte a világban. Lassan másfél évszázada, hogy felfedezték hazánk területén az első kréta korú borostyánokat, ám a szakma a létezésén kívül eddig nem sokat tud ott az ajkaitokról.

Dolgozatom célja az volt, hogy ennek az egyedülálló fosszilis gyantának a zárványait megvizsgáljam és dokumentáljam, és a benne található rovarzárványok közül a kétszárnyúakat a lehetőségekhez mérten minél pontosabban meghatározzam. Összesen 62 rovart tudtam a Diptera rendbe besorolni (a leletanyagban még pókok, hártyásszárnyúak, bogarak és növényi maradványok találhatóak), melyek 4 különböző családba tar toznak (Ceratopogonidae, Mycetobiidae, Phoridae, Dolichopodidae). A vizsgált rovarok mérete nem haladta meg a 2,5 mm-t, illetve a borostyánszemcsék optikai tulajdonságai néha nagyon rosszak (nagyon sötét szín, sok repedés), így a pusztán mikroszkóppal történő vizsgálat ennél pontosabb határozást sokszor nem tesz lehetővé. Két példány esetében mégis sikerült genus szintig határozni, ezek a törpeszúnyogok (Ceratopogonidae) közé tartozó Leptoconops genus képviselői. Ennek a csoportnak volt már ajkaitból leírt faja, a Leptoconops clava , azonban a most vizsgált példányok nem azonosak vele.

A meghatározott csoportok jól illeszkednek a többi kréta időszaki borostyán leletegyüttesből ismert kétszárnyú faunába. A Mycetobiidae család jelenléte azonban kivételesen fontos, mivel a most meghatározott példányok a legidősebb, és egyben az első kréta időszaki leletei a csoportnak. A meghatározott csoportok környezeti igényei megfelelnek az Ajkai Kőszén Formáció képződési környezetének (mocsaras–állóvizes, dús vegetációjú környezet), valamint a Leptoconops genus jelenléte utalhat a közeli tengerparti környezetre . Mivel több példány is kitűnő állapotban van, a jövőbeli kutatási tervek között szerepel, hogy jobb képalkotó módszerek (mikro-CT, szinkrotron) segítségével még árnyaltabb képet kapjunk a hazai kréta rovarfauna egykori összetételéről, akár új fajok leírásával is. Fontos lenne újra megtalálni az Ajkai Kőszén Formáció borostyántartalmú rétegeinek felszíni kibukkanását is, hogy a további kutatásokhoz új leletanyagot nyerhessünk.