A jóléti állam leépítése a posztszocialista Örményországban

Abstract

A tanulmány a posztszocialista Örményország szociális ellátórendszerét vizsgálja. Megállapítja, hogy a meglevő formális jóléti rendszer fontos, de csak korlátozott mértékű támogatást nyújt a szegényeknek. A Szovjetunió összeomlása után gyors váltás ment végbe az erős szociális állampolgársági jogoktól a reziduális, piacosított és informális jóléti modell irányába. Ebben jelentős szerepet játszott az örmény állam gyenge pénzügyi helyzete és elégtelen adminisztratív kapacitása. Ezenkívül a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek – a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – tanácsára végrehajtott neoliberális reformok is hozzájárultak az állami szociális ellátások csökkenéséhez. A szerző szerint a túlzott mértékű támaszkodás a piacosított és informális szociális ellátásokra erősíti a jövedelemelosztás és a szolgáltatásokhoz való hozzájutás méltánytalanságait, és magas szociális költségekkel jár a szegények számára. Bár a pénzügyi és intézménybeli korlátok jelenleg csak minimális állami szerepvállalást tesznek lehetővé, hosszú távon a jóléti liberalizmus nem lehet a kizárólagos politikai választás Örményországban. A politikusok az alternatív jóléti rendszerek megismertetésével és a róluk folytatott politikai vitákkal lerakhatják egy aktívabb állam alapjait.