Az épített környezet hatása a levegőminőségre – levegőminőség mérések Budapesten hordozható műszerekkel

Abstract

Az épített környezet nagy hatással bír a városi légszennyezettség térbeli mintázataira. Akár kis távolságon belül is nagy koncentráció eltérések adódhatnak, amit a helyhez kötött légszennyezettségi mérőállomások adatai esetenként nem írnak le. Ezzel szemben hordozható légszennyezettség-mérő műszerekkel történő vizsgálatok során lehetőség nyílik a helyhez kötött, automata mérőhálózat által mért adatoknál – ugyan valamivel kevésbé pontos, de – mind térben, mind pedig időben jobb felbontású adatok mérésére, ezáltal az eltérő topológiával rendelkező útvonalak légszennyezettségi viszonyainak finomabb feltérképezésére. A városon belüli légszennyezettségi viszonyok térbeli eloszlását levegőkémiai modellekkel is leírhatjuk (l. pl. Leelőssy et al., 2017; Kovács et al., 2019), de a beépítettségi viszonyok tényleges hatásait, és az egyes útvonalak menti légszennyezettséget elsősorban a mobil mérések képesek visszaadni. A nagyvárosokban történő kerékpáros közlekedés során a kerékpárosok sokszor közvetlenül a gépjármű forgalom mellett kénytelenek haladni, amelynek következtében – figyelembe véve a fizikai aktivitás következtében fellépő megnövekedett légzésszámot – fokozottan ki vannak téve a légszennyezettség veszélyeinek. A városi kerékpározás emiatt rövid és hosszú távon egyaránt negatív egészségügyi kockázatokat hordoz magában. A fenti kockázatok csökkentése céljából szükséges olyan útvonalak meghatározása, amelyek mind a forgalom, mind pedig a beépítettség vonatkozásában alkalmasak a kerékpáros közlekedésre. Budapesten végzett méréseink során vizsgáltuk többek között a városi zöldterületek, illetve a dunai ventillációs csatorna levegőminőségre gyakorolt hatását, továbbá a szűk, magas épületekkel körülvett, kanyon-szerű utak, valamint a forgalmas kereszteződésekben kialakuló hot-spot területek szennyezettségét. A mérési eredményeink térképi ábrázolását követően lehetőség nyílik azoknak az útvonalaknak a meghatározására, ahol a forgalom nagysága, illetve a beépítettség olyan mértékű negatív hatást gyakorol a levegő minőségére, amelynek következtében a kerékpáros közlekedés az érintett útvonalon elkerülendő.