Szabálykövető drónhasználat az ELTE-n: milyen feltételeknek kell megfelelnünk, hogy repülhessünk?

Abstract

A drónos távérzékelés és fotogrammetria a 21. század egyik leggyorsabban terjedő és fejlődő tudományterülete. A pilóta nélküli légi járművek (Unmanned Aircraft – UA, Unmanned Aerial Vehicle – UAV), illetve légijármű-rendszerek (Unmanned Aerial Systems – UAS) fejlett adatnyerési lehetőségei és az ezekből fakadó sokrétű alkalmazhatóság révén számos gazdasági szektorban nagy jelentőséggel bírnak már napjainkban is. Az építőipar, az energetika, a logisztika, a katonaság, a mezőgazdaság, a természettudományhoz kötődő ipari ágazatok, valamint a környezetvédelem mind-mind használnak légi fényképeket, 2D-s vagy 3D-s térinformatika-alapú térképeket és modelleket. Mindezek miatt a drónok szerepe az oktatásban is egyre jelentősebb: egyre nagyobb az igény a fejlett adatnyerési és adatfeldolgozási lehetőségeket ismerő szakemberek iránt. Karunk az oktatási, kutatási és ipari lehetőségekre egyaránt fókuszálva szerezte be drónját, illetve szenzorait. Munkánkban áttekintést adunk tapasztalatainkról: milyen változások történtek a tavalyi évhez képest az UAV-ok szabályos használatával kapcsolatban, valamint milyen feltételek írják le a jogkövető drón- és légtérhasználatot