Is it possible for the metaphor of the Book of Nature to become relevant in our days?
Abstract:
A tanulmány egy címben jelzett téma köré szervezett konferencia tanulságait tekinti át a
következő kérdések mentén: Miután a kora-újkorban a liber naturae hagyománya legalább három jól
megkülönböztethető ágra szakadt, miképpen azonosíthatóak be a Természet könyve-hagyomány „hosszú
tizenkilencedik századhoz” köthető meggyengülésének az eszmetörténeti tényezői? Mit is foglalt
magában a Természet könyvével való találkozás egykor, és mit jelent a „könyv olvasása” ma? Vajon
tapasztalat-e még számunkra a „természeti világnak” az a transzparenciája, ami a látható dolgok mögött
egykor azok láthatatlan Szerzőjét, Teremtőjét is a mindennapok szereplőjévé tette? Végső soron pedig
az a kérdés, hogy az igeteológia ressourcement-ja nyomán, vagyis a logosztani források II. Vatikáni
Zsinat ösztönzésére szükséges újraolvasásával, milyen üdvtörténeti távlatok nyílhatnak meg a tágabb
hagyományfolyam részét képező Természet könyve-hagyomány aktualizálása terén? Nyomtatott
formában a jelen angol nyelvű szöveg magyar fordítása is elérhető (In: BAGYINSZKI Á. [ed.] [2019]: A
„Természet könyve” mint a „Szentírás könyvének” analógiája. Konferenciakötet, Sapientia Szerzetesi
Hittudományi Főiskola & L’Harmattan, Budapest, pp. 133-140).