Is it possible for the metaphor of the Book of Nature to become relevant in our days?

Abstract

A tanulmány egy címben jelzett téma köré szervezett konferencia tanulságait tekinti át a következő kérdések mentén: Miután a kora-újkorban a liber naturae hagyománya legalább három jól megkülönböztethető ágra szakadt, miképpen azonosíthatóak be a Természet könyve-hagyomány „hosszú tizenkilencedik századhoz” köthető meggyengülésének az eszmetörténeti tényezői? Mit is foglalt magában a Természet könyvével való találkozás egykor, és mit jelent a „könyv olvasása” ma? Vajon tapasztalat-e még számunkra a „természeti világnak” az a transzparenciája, ami a látható dolgok mögött egykor azok láthatatlan Szerzőjét, Teremtőjét is a mindennapok szereplőjévé tette? Végső soron pedig az a kérdés, hogy az igeteológia ressourcement-ja nyomán, vagyis a logosztani források II. Vatikáni Zsinat ösztönzésére szükséges újraolvasásával, milyen üdvtörténeti távlatok nyílhatnak meg a tágabb hagyományfolyam részét képező Természet könyve-hagyomány aktualizálása terén? Nyomtatott formában a jelen angol nyelvű szöveg magyar fordítása is elérhető (In: BAGYINSZKI Á. [ed.] [2019]: A „Természet könyve” mint a „Szentírás könyvének” analógiája. Konferenciakötet, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola & L’Harmattan, Budapest, pp. 133-140).